Vissza a természethez: újjáéled egy mohácsi zátonysziget

A kétmillió euró összköltségvetésű, négy évesre tervezett projekt a WWF Magyarország, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Dél-Dunántúli Regionális Vízmű és Mohács város önkormányzata összefogásával indul 2009-ben. Célja a mohácsi Szabadság-zátony és az azt leválasztó Duna-mellékág természetközeli állapotának visszaállítása.

A mintegy 50 hektár kiterjedésű sziget a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Natura 2000 hálózat részét képezi, ám a múltban számos, a természeti értékeket károsító tevékenységnek volt kitéve a terület. Így többféle tájidegen fafajt (amerikai kőris, nemesnyár) telepítettek ide, illetve számos további agresszíven terjedő ún. inváziós (nem őshonos) fásszárú növényfaj (pl. a zöld juhar, bálványfa) is birtokba vette a szigetet. A mellékágon pedig keresztgát létesült, aminek következtében a sziget és a part közötti vízterület erősen feltöltődött.

Az idei évben a szükséges engedélyek (erdészeti, környezetvédelmi, vízjogi létesítési) beszerzése után indulhat a négy fő elemből álló élőhelyrehabilitációs program. Az erdészeti rehabilitáció keretében a tájidegen faültetvényeket a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokkal fogják felváltani, illetve folyamatosan törekednek az inváziós fafajok visszaszorítására. A remények szerint mindezek eredményeként újra a természetes puhafás ligeterdő társulás veheti birtokba a zátonyt. A hidrológiai beavatkozások a keresztgát részleges elbontását, valamint – a mesterséges elgátolás következtében – a mellékágban felhalmozódott hordalék kotrását foglalják magukba. A mederviszonyok „visszatermészetesítésének” köszönhetően megszűnik a pangóvizes állapot, és várhatóan az év legnagyobb részében újra áramlani fog a víz a mellékágban, ami kedvező feltételeket teremt majd a Dunára jellemző, lassú folyást kedvelő halfajok visszatelepedésének. A megkotort mellékág ezenfelül vízitúrázásra is alkalmas lesz, amit a térségi ökoturizmus aknázhatna ki. A tervek szerint a szigeten és a szemközti parton egy tanösvényt is kialakítanak, amely bemutatja az élőhelyrehabilitációs beavatkozásokat, illetve azok ártéri ökoszisztémára gyakorolt hatását.

A Nemzeti Park a projekt lezárultával is folytatni fogja a szükséges erdészeti tevékenységet, valamint a terület természeti állapotának változásait rögzítő rendszeres monitoringját. A példaértékűnek szánt beavatkozás a későbbiekben más hasonló ártéri rehabilitációs projekt számára is hasznos tapasztalatokkal szolgálhat majd.

Fotók: WWF