Elveszíthetik szén-dioxid-elnyelő szerepüket az erdők?
Egy tanulmány arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás hatására az erdők több üvegházhatású gázt bocsáthatnak ki, mint amennyit tárolnak illetve fotoszintézisükhöz felhasználnak.
A Föld erdőségei az óceánok után a legjelentősebb szén-dioxid elnyelők: jelenleg a globális (természetes és antropogén) kibocsátás mintegy 25 százalékát nyelik el. A Föld hőmérsékletének az ipari forradalom előtti átlagához képest való 2, 5 Celsius fokos emelkedése azonban elveheti az erdők e fontos képességét – áll az erdészeti kutatóintézetek nemzetközi szövetsége, az IUFRO közleményében. Az iparosodás kezdete óta bolygónk középhőmérséklete mintegy 0, 7 fokkal emelkedett.
Egy harmincöt erdészkutatóból álló nemzetközi csapat az ENSZ erdőfóruma számára elkészítette az első átfogó globális tanulmányt arról, hogy az erdők hogyan alkalmazkodhatnak az éghajlat megváltozásához. A megállapítások között szerepel, hogy a növekvő hőmérséklet, a gyakoribb aszályok, a fabetegségek és más káros hatások jelentős károkat okozhatnak az erdőknek – olvasható a Der Standard című osztrák lap internetes kiadásában.
Szélsőséges terhelés esetén az erdők akár ki is bocsáthatják az addig tárolt üvegházhatású gázokat. Az emissziótöbblet tovább rontja a helyzetet, és ezzel egy ördögi kör veszi kezdetét – figyelmeztetnek a kutatók.
A szakemberek az északi valódi mérsékelt égövtől délre eső különböző összetételű (főleg szubtrópusi) erdők egyre gyakrabban előforduló és egyre súlyosabb száraz időszakait egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írják. A leginkább érintett területek az Egyesült Államok keleti része, Kína erdőségei, a Földközi-tenger térsége, valamint a szubtrópusi Afrika, továbbá Közép-Amerika és Ausztrália erdői.
Kiterjedhet a tajgaöv
A kutatócsoport azonban azt is megállapította, hogy a magasabb hőmérséklet párosulva a légköri szén-dioxid nagyobb arányával a boreális erdők (a tajga) övének kiterjedését eredményezheti. Finnország fenyvesei például akár negyven százalékkal is gyarapodhatnak – olvasható a tanulmányban.
Kapcsolódó cikkek:
Látványos nászrepülésbe kezdtek a rétihéják
Ebben az időszakban akár légi összecsapásokat is megfigyelhetünk a ragadozó madarak között.
Gyönyörű kolostorrom rejtőzik ebben a hazai erdőben
Még meglepőbb, amikor egy ilyen szakaszon találjuk meg azt az erdei atmoszférát és csendet, amit a hosszabb utaktól remél az ember. És folyamatosan állatokat látunk, nem csak őzet, de a hiúz életjeleit is. Tartsatok velünk a relatív kis kiterjedésű Szalonnai-hegységet bemutató epizódban, ahol az Aggteleki Nemzeti Park munkatársa is elmeséli a martonyi kolostor- és templomrom megmentésének történetét. Kicsit lézerszkennelünk, kicsit drónozunk is, a videóból kiderül, miért.
Vadászpilótákat megszégyenítő gyorsulást él át ez a pók
Az alig pár milliméteres ausztrál pávapókok eddig pazar színeikről és látványos udvarlási rítusukról voltak híresek, kiderült, hogy az ugrásukban is rekorderek.
A villámcsapás akár hasznos is lehet egy fának
Egyes nagy termetű trópusi fák számára a villámcsapás nem végzetes, hanem életadó.
Az Adélie-pingvinek évezredes múltját vizsgálták
A kutatás során mind a pingvinek egykori jelenlétének, mind pedig étrendjének nyomait feltárták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
