Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Természet

Mérgeskígyó-enciklopédia 1. rész

2009.04.27.Admin
National Geographic Magyarország

Lehetnek agresszívek, de éppenséggel visszahúzódók is. Némelyikük jó előre figyelmeztet bennünket jelenlétéről, így lehetőségünk van elkerülni őt. Akad aztán olyan is, amelyik lesből támad. Szájüregükben gyilkos koktélt tárolnak. Halálos hüllők. De vajon melyik a legveszélyesebb köztük?

A mérges harapás az egyik leghatékonyabb gyilkolási módok egyike a természetben. Miután a véráramba kerültek, ezek az a méreganyagok pillanatok alatt roncsolhatják az idegeket és feloldhatják a szöveteket, ráadásul másodperceken belül pokoli fájdalmat okoznak.

A mérgező fajok közül melyik öl legnagyobb eséllyel?
A világ mérgező állatai között vannak hírhedt, közismert, de szép számmal akadnak kevésbé ismert, ám ugyanúgy gyilkolásra képes fajok is. A puhatestűektől a halakig bármilyen állat rendelkezhet olyan biológiai fegyverrel, amely száz százalékig természetes, ugyanakkor halálos veszélyt jelent.

A világ leghatékonyabb mérge
Az ellenség méreggel való megbénítása vagy elpusztítása a természet egyik leghatékonyabb fegyvere. A véráramba kerülő biológiai toxin percek alatt súlyos idegkárosodást okozhat, a többi szövetet is erősen megrongálva. A zsákmány – vagy éppen a támadó – ártalmatlanításának ezt a biztos módját szárazföldi és vízi fajok ezrei alkalmazzák. De vajon melyikük mérge a legveszélyesebb az emberre nézve? Ez a kérdés nem hagyta nyugodni Dr. Jamie Seymourt, az ausztráliai James Cook Egyetem biológusát, aki a közelmúltban megalkotott egy forradalmian új méreg-osztályozási rendszert. A National Geographic filmjében a megrögzött tudós társaságában a világ legerősebb mérgű állatainak a nyomába eredünk…
Mikor? Április 30án, csütörtökön, 20:00 órától.

Ez a bizonytalanság arra sarkalt egy férfit, hogy úttörő módszerrel rangsorolja a világ legveszélyesebb mérgeit. Dr. Jamie Seymour biológus mérgeket kutat a James Cook Egyetemen, az ausztráliai Queenslandben. Ő tehát a veszélyességük alapján sorrendet állít fel a mérgező állatfajok között, így végső soron olyan intézkedések kidolgozását segíti, amelyek minimálisra csökkentik az emberek fenyegetettségét.

A vizsgálat öt paramétert vesz figyelembe. Az első az esély, azaz hogy milyen valószínűsége van annak, hogy az adott faj megmarjon egy embert. A sűrűn lakott területeken előforduló mérges állatok sokkal magasabb pontszámot kapnak. A következő paraméter az agresszivitás. Egy agresszív állat sokkal támadékonyabb, mint egy félénk természetű. A következő a bejuttatási mechanizmus. Vagyis az, hogy az állat milyen hatékonyan képes áldozatába fecskendezni a mérgét. Ezzel szervesen összefügg a mennyiség, azaz az egy marással vagy szúrással bejuttatott méreg mennyisége. Végül, de nem utolsó sorban a hatékonyság, azaz hogy a toxin egységnyi mennyisége milyen mértékben mérgező.

Az öt paraméter párhuzamos vizsgálata merőben új megközelítés. Ez lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk az összes méreggel rendelkező állatfajt, és megállapítsuk, melyik jelenti a legkomolyabb fenyegetést az emberre.

Először vegyük szemügyre magát a fegyverzetet! A méreg biológiai eredetű, mérgező hatással bíró vegyületek keveréke. A bőrön keresztül felszívódó, vagy a tápcsatornába bekerült mérgekkel szemben az állatok harapásukkal vagy szúrásukkal juttatják mérgüket áldozatuk szervezetébe. A méreg vadászatra, a préda elejtésére és megbénítására vagy védekezésre használható. Nagyrészt a méreg hatékonysága és hatásmechanizmusa dönti el, hogy milyen módon hat az emberi szervezetre.

A legrettegettebb és legismertebb méreggel ölő állatok a kígyók. Nézzünk néhány halálos fajt!

Csörgőkígyók
A csörgőkígyóknak több mint 30 faja ismert, és mindegyik más összetételű méreggel bír. Egyes mérgek az idegrendszert támadják, és a szervezetben totális káoszt okoznak az alapvető életfunkciókat szabályozó idegek blokkolásával. Más mérgek a szöveteket roncsolják, és elkezdik az áldozat emésztését, mielőtt a kígyó azt egyáltalán lenyelné. Miután megmarta zyákmányát, a csörgőkígyó kivárja, míg a mérge kifejti hatását.

A mohave-csörgőkígyónak nagyon erős idegmérge van. Ez azért szokatlan, mert a legtöbb csörgőkígyó mérge a szöveteket, elsősorban a véredényeket roncsoló hemotoxin, ez a faj azonban az idegrendszerre ható neurotoxint használ. A méreg egy összetett, enzimeket és más fehérjéket tartalmazó keverék. Az idegek kisüléseit blokkolja, elsősorban az izmokat irányító idegek bénítására alkalmas. A préda mozgásképtelenné tételének ez a leggyorsabb módja.

A mohave-csörgőkígyó elterjedési területén egy másik csörgőkígyófaj is előfordul. Ez a nagyobb hírnévnek örvendő texasi csörgőkígyó. A két faj területi átfedése ellenére merőben eltérő mérget használnak. A texasi csörgőkígyónak hemotoxikus mérge van, ami elsősorban a véredényeket támadja. Akárcsak sok más kígyóméreg, ez is megkezdi az áldozat szöveteinek emésztését, mielőtt azt lenyelné a kígyó.

A westernfilmekben is ezek szerepelnek, ők a legismertebb hollywoodi kígyósztárok. Ez a faj a felelős legtöbb kígyómarásért az Egyesült Államokban. Nagyon feltűnő kígyó, hiszen a csörgőjével jókora zajt csap. Eredetileg valószínűleg a bölényeket figyelmeztette vele, hogy ne lépjenek rá, inkább álljanak odébb, és hagyják békén a kígyót. A csörgő jóindulatú figyelemfelkeltő eszköz, ami arra hivatott, hogy minden a kígyó közelébe merészkedő élőlényt figyelmeztessen a jelenlétére. A két faj közül a texasi csörgőkígyó elterjedési területe a nagyobb, és városok szélén is gyakran lehet találkozni vele.

Egy másik észak-amerikai csörgőkígyó eléggé eltérő élőhelyhez alkalmazkodott. A déli préricsörgőkígyó a Hollywoodot övező zöldellő hegyek tengerparti éghajlatát kedveli. Ezt a fajt korábban a „B”, azaz alacsony fenyegetést jelentő kategóriába sorolták, azonban a Los-Angelesi-medencében élő lakosság számára a legkomolyabb veszélyt jelenti. Ezek a kígyók gyakran betévednek a kocsifelhajtókra és a hátsó kertekbe. Bár csábító a gondolat, hogy kitessékeljük őket, tanácsos óvatosan bánni velük, és segítséget hívni.

A mérgeskígyók a mérget a közvetlenül a szemeik mögött elhelyezkedő méregmirigyekben tárolják. Innen ugyanis villámgyorsan a befecskendező berendezésbe – a csöves vagy barázdás méregfogakhoz – juttatható. A csörgőkígyók méregfogai lehajthatók, csak közvetlenül a marás előtt merednek fel a harapáshoz szükséges helyzetbe.

Halálos hüllők Afrikában
Ugorjunk tizenkétezer kilométert Afrikába, ahol egy olyan mérgeskígyó él, amelynek méregfogait bármelyik csörgőkígyó megirigyelné! A gaboni vipera halálos méreginjekciójának nincsen párja. Ez a masszív, másfél méteres, lassú mozgású kígyó kitűnően álcázott, és lesből támad áldozataira. Olyan jó a rejtőszíne, hogy szinte lehetetlen észrevenni, még akkor is, ha tudjuk, hol keressük. Öt és fél centiméteres méregfogaival – valamennyi mérgeskígyó közül neki vannak a leghosszabbak – hatalmas mennyiségű mérget fecskendez áldozatába.

Szerencsére ez a kígyó inkább visszavonul mintsem támad, ha embert lát. Ugyanis egy ember megmarása minden kígyó számára energia- és időpocsékolás. Az a kígyó, amelyik értékes mérgét emberre pazarolta, kisebb eséllyel képes vadászni vagy megvédeni magát, amíg méregtartalékait ismét fel nem tölti. És számos olyan állat akad, amely akár a legveszélyesebb mérgű kígyót is megtámadja. Például a mongúz.

Mozambikban egy olyan kígyóval is lehet találkozni, amelyik nagy távolságról képes célba juttatni a mérgét. A köpködőkobrák a méreggel történő védekezés történetében mérföldkövet jelentenek. Megdöbbentő pontossággal találnak célba. Az összehúzódó izmok messzire kispriccelik a mérget, így a kobrák akár három méterről is képesek a támadójuk szemébe köpni. A szembe jutott méreg fájdalmas irritációt és elhomályosult látást okoz.

Azonban a kobránál is van egy veszélyesebb kígyó Afrikában. A támadókedvéről ismert közönséges efa. Az efa pikkelyei jellegzetes hangot adnak mozgás közben. A kígyó elterjedési területe óriási, Észak-Afrikától a Közél-Keleten át Ázsiáig húzódik. Ezen a területen ráadásul rengeteg ember él. A lakosság száma jóval meghaladja az egymilliárd főt. Nigériában a kórházi ágyak mintegy tíz százalékát kígyómarások áldozatai foglalják el, és ezek túlnyomó többsége az efa számlájára írható. Az efa hatalmas elterjedési területe, és az a tény, hogy az áldozatok többsége csak lassan jut megfelelő orvosi kezeléshez, komoly veszélyforrássá teszik ezt a mérgeskígyót. Ráadásul sajnálatos módon nagyon ingerlékeny, agresszív kígyó. Gyakran előfordul, hogy emberre támad. Csekély testhossza ellenére figyelemre méltó méretű méregfogakkal rendelkezik, amelyek a közepesen hatékony méregből is halálos mennyiséget juttathatnak a célpontba. Összességében ez a faj minden évben ezerszámra szedi áldozatait.

Hétezer kilométerre keletebbre – Ázsiában – számos jelölt akad a világ legveszélyesebb mérge címre. Míg a legtöbb ember igyekszik elkerülni a közelebbi érintkezést a mérgeskígyókkal, itt olyanok élnek, akik nap mint nap a halállal játszanak.

A cikk folytatása: Mérgeskígyó-enciklopédia 2. rész

Kapcsolódó cikkek:

  • Hat-e a mérges kígyókra a saját mérgük?
  • Csörgőkígyók támadása 1. rész
  • Csörgőkígyók támadása 2. rész

  • Hozzászólások

    Mesebeli palota

    Mesebeli palota

    Kis patak, vízesés, tó és a csodás Palotaszálló. Mindez a Bükkben, Lillafüreden található.

    Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

    Lombkoronákat összekötő kötélhíd segíti a gibbonok mozgását

    A lombkoronákat összekötő kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hainan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hainani gibbon megmentésére.

    Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

    Jótékonyan hathat a természet a gyermekek immunrendszerére

    Úgy tűnik, az egészség számára fontos baktériumoknak jót tesz a természetes környezet.

    A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

    A mélykúti júdásfa az Év Fája 2020-ban

    Az Év Fája versenyt immár 2010 óta szervezi minden évben az Ökotárs Alapítvány. A címet idén, a július óta tartó online szavazáson izgalmas küzdelem után, a mélykúti júdásfa nyerte el.

    Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

    Indul a 2021-es év hala közönségszavazás

    Az angolna (Anguilla anguilla), a fürge cselle (Phoxinus phoxinus) és a jászkeszeg (Leuciscus idus) verseng a 2021-es év hala címért - közölte az MTI-vel Magyar Haltani Társaság elnöke.

    National Geographic 2020. októberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket