Mérgeskígyó-enciklopédia 1. rész

A mérges harapás az egyik leghatékonyabb gyilkolási módok egyike a természetben. Miután a véráramba kerültek, ezek az a méreganyagok pillanatok alatt roncsolhatják az idegeket és feloldhatják a szöveteket, ráadásul másodperceken belül pokoli fájdalmat okoznak.

A mérgező fajok közül melyik öl legnagyobb eséllyel?
A világ mérgező állatai között vannak hírhedt, közismert, de szép számmal akadnak kevésbé ismert, ám ugyanúgy gyilkolásra képes fajok is. A puhatestűektől a halakig bármilyen állat rendelkezhet olyan biológiai fegyverrel, amely száz százalékig természetes, ugyanakkor halálos veszélyt jelent.

A világ leghatékonyabb mérge Az ellenség méreggel való megbénítása vagy elpusztítása a természet egyik leghatékonyabb fegyvere. A véráramba kerülő biológiai toxin percek alatt súlyos idegkárosodást okozhat, a többi szövetet is erősen megrongálva. A zsákmány – vagy éppen a támadó – ártalmatlanításának ezt a biztos módját szárazföldi és vízi fajok ezrei alkalmazzák. De vajon melyikük mérge a legveszélyesebb az emberre nézve? Ez a kérdés nem hagyta nyugodni Dr. Jamie Seymourt, az ausztráliai James Cook Egyetem biológusát, aki a közelmúltban megalkotott egy forradalmian új méreg-osztályozási rendszert. A National Geographic filmjében a megrögzött tudós társaságában a világ legerősebb mérgű állatainak a nyomába eredünk… Mikor? Április 30án, csütörtökön, 20:00 órától.

Ez a bizonytalanság arra sarkalt egy férfit, hogy úttörő módszerrel rangsorolja a világ legveszélyesebb mérgeit. Dr. Jamie Seymour biológus mérgeket kutat a James Cook Egyetemen, az ausztráliai Queenslandben. Ő tehát a veszélyességük alapján sorrendet állít fel a mérgező állatfajok között, így végső soron olyan intézkedések kidolgozását segíti, amelyek minimálisra csökkentik az emberek fenyegetettségét.

A vizsgálat öt paramétert vesz figyelembe. Az első az esély, azaz hogy milyen valószínűsége van annak, hogy az adott faj megmarjon egy embert. A sűrűn lakott területeken előforduló mérges állatok sokkal magasabb pontszámot kapnak. A következő paraméter az agresszivitás. Egy agresszív állat sokkal támadékonyabb, mint egy félénk természetű. A következő a bejuttatási mechanizmus. Vagyis az, hogy az állat milyen hatékonyan képes áldozatába fecskendezni a mérgét. Ezzel szervesen összefügg a mennyiség, azaz az egy marással vagy szúrással bejuttatott méreg mennyisége. Végül, de nem utolsó sorban a hatékonyság, azaz hogy a toxin egységnyi mennyisége milyen mértékben mérgező.

Az öt paraméter párhuzamos vizsgálata merőben új megközelítés. Ez lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk az összes méreggel rendelkező állatfajt, és megállapítsuk, melyik jelenti a legkomolyabb fenyegetést az emberre.

Először vegyük szemügyre magát a fegyverzetet! A méreg biológiai eredetű, mérgező hatással bíró vegyületek keveréke. A bőrön keresztül felszívódó, vagy a tápcsatornába bekerült mérgekkel szemben az állatok harapásukkal vagy szúrásukkal juttatják mérgüket áldozatuk szervezetébe. A méreg vadászatra, a préda elejtésére és megbénítására vagy védekezésre használható. Nagyrészt a méreg hatékonysága és hatásmechanizmusa dönti el, hogy milyen módon hat az emberi szervezetre.

A legrettegettebb és legismertebb méreggel ölő állatok a kígyók. Nézzünk néhány halálos fajt!

Csörgőkígyók
A csörgőkígyóknak több mint 30 faja ismert, és mindegyik más összetételű méreggel bír. Egyes mérgek az idegrendszert támadják, és a szervezetben totális káoszt okoznak az alapvető életfunkciókat szabályozó idegek blokkolásával. Más mérgek a szöveteket roncsolják, és elkezdik az áldozat emésztését, mielőtt a kígyó azt egyáltalán lenyelné. Miután megmarta zyákmányát, a csörgőkígyó kivárja, míg a mérge kifejti hatását.

A mohave-csörgőkígyónak nagyon erős idegmérge van. Ez azért szokatlan, mert a legtöbb csörgőkígyó mérge a szöveteket, elsősorban a véredényeket roncsoló hemotoxin, ez a faj azonban az idegrendszerre ható neurotoxint használ. A méreg egy összetett, enzimeket és más fehérjéket tartalmazó keverék. Az idegek kisüléseit blokkolja, elsősorban az izmokat irányító idegek bénítására alkalmas. A préda mozgásképtelenné tételének ez a leggyorsabb módja.

A mohave-csörgőkígyó elterjedési területén egy másik csörgőkígyófaj is előfordul. Ez a nagyobb hírnévnek örvendő texasi csörgőkígyó. A két faj területi átfedése ellenére merőben eltérő mérget használnak. A texasi csörgőkígyónak hemotoxikus mérge van, ami elsősorban a véredényeket támadja. Akárcsak sok más kígyóméreg, ez is megkezdi az áldozat szöveteinek emésztését, mielőtt azt lenyelné a kígyó.

A westernfilmekben is ezek szerepelnek, ők a legismertebb hollywoodi kígyósztárok. Ez a faj a felelős legtöbb kígyómarásért az Egyesült Államokban. Nagyon feltűnő kígyó, hiszen a csörgőjével jókora zajt csap. Eredetileg valószínűleg a bölényeket figyelmeztette vele, hogy ne lépjenek rá, inkább álljanak odébb, és hagyják békén a kígyót. A csörgő jóindulatú figyelemfelkeltő eszköz, ami arra hivatott, hogy minden a kígyó közelébe merészkedő élőlényt figyelmeztessen a jelenlétére. A két faj közül a texasi csörgőkígyó elterjedési területe a nagyobb, és városok szélén is gyakran lehet találkozni vele.

Egy másik észak-amerikai csörgőkígyó eléggé eltérő élőhelyhez alkalmazkodott. A déli préricsörgőkígyó a Hollywoodot övező zöldellő hegyek tengerparti éghajlatát kedveli. Ezt a fajt korábban a „B”, azaz alacsony fenyegetést jelentő kategóriába sorolták, azonban a Los-Angelesi-medencében élő lakosság számára a legkomolyabb veszélyt jelenti. Ezek a kígyók gyakran betévednek a kocsifelhajtókra és a hátsó kertekbe. Bár csábító a gondolat, hogy kitessékeljük őket, tanácsos óvatosan bánni velük, és segítséget hívni.

A mérgeskígyók a mérget a közvetlenül a szemeik mögött elhelyezkedő méregmirigyekben tárolják. Innen ugyanis villámgyorsan a befecskendező berendezésbe – a csöves vagy barázdás méregfogakhoz – juttatható. A csörgőkígyók méregfogai lehajthatók, csak közvetlenül a marás előtt merednek fel a harapáshoz szükséges helyzetbe.

Halálos hüllők Afrikában
Ugorjunk tizenkétezer kilométert Afrikába, ahol egy olyan mérgeskígyó él, amelynek méregfogait bármelyik csörgőkígyó megirigyelné! A gaboni vipera halálos méreginjekciójának nincsen párja. Ez a masszív, másfél méteres, lassú mozgású kígyó kitűnően álcázott, és lesből támad áldozataira. Olyan jó a rejtőszíne, hogy szinte lehetetlen észrevenni, még akkor is, ha tudjuk, hol keressük. Öt és fél centiméteres méregfogaival – valamennyi mérgeskígyó közül neki vannak a leghosszabbak – hatalmas mennyiségű mérget fecskendez áldozatába.

Szerencsére ez a kígyó inkább visszavonul mintsem támad, ha embert lát. Ugyanis egy ember megmarása minden kígyó számára energia- és időpocsékolás. Az a kígyó, amelyik értékes mérgét emberre pazarolta, kisebb eséllyel képes vadászni vagy megvédeni magát, amíg méregtartalékait ismét fel nem tölti. És számos olyan állat akad, amely akár a legveszélyesebb mérgű kígyót is megtámadja. Például a mongúz.

Mozambikban egy olyan kígyóval is lehet találkozni, amelyik nagy távolságról képes célba juttatni a mérgét. A köpködőkobrák a méreggel történő védekezés történetében mérföldkövet jelentenek. Megdöbbentő pontossággal találnak célba. Az összehúzódó izmok messzire kispriccelik a mérget, így a kobrák akár három méterről is képesek a támadójuk szemébe köpni. A szembe jutott méreg fájdalmas irritációt és elhomályosult látást okoz.

Azonban a kobránál is van egy veszélyesebb kígyó Afrikában. A támadókedvéről ismert közönséges efa. Az efa pikkelyei jellegzetes hangot adnak mozgás közben. A kígyó elterjedési területe óriási, Észak-Afrikától a Közél-Keleten át Ázsiáig húzódik. Ezen a területen ráadásul rengeteg ember él. A lakosság száma jóval meghaladja az egymilliárd főt. Nigériában a kórházi ágyak mintegy tíz százalékát kígyómarások áldozatai foglalják el, és ezek túlnyomó többsége az efa számlájára írható. Az efa hatalmas elterjedési területe, és az a tény, hogy az áldozatok többsége csak lassan jut megfelelő orvosi kezeléshez, komoly veszélyforrássá teszik ezt a mérgeskígyót. Ráadásul sajnálatos módon nagyon ingerlékeny, agresszív kígyó. Gyakran előfordul, hogy emberre támad. Csekély testhossza ellenére figyelemre méltó méretű méregfogakkal rendelkezik, amelyek a közepesen hatékony méregből is halálos mennyiséget juttathatnak a célpontba. Összességében ez a faj minden évben ezerszámra szedi áldozatait.

Hétezer kilométerre keletebbre – Ázsiában – számos jelölt akad a világ legveszélyesebb mérge címre. Míg a legtöbb ember igyekszik elkerülni a közelebbi érintkezést a mérgeskígyókkal, itt olyanok élnek, akik nap mint nap a halállal játszanak.

A cikk folytatása: Mérgeskígyó-enciklopédia 2. rész

Kapcsolódó cikkek: