A felmelegedés miatt hosszabb lesz a vándormadarak útvonala

A brit madártani szakemberek tanulmányukat a Journal of Biogeography című szaklapban publikálták. A témát feldolgozó ornitológus-csoport koordinátora, Stephen Willis szerint minden évben 500 millió madár vándorol Afrikából Európa és Ázsia felé. A legkisebbek súlya csupán 10 gramm, mégis képesek pihenés nélkül akár több ezer kilométer megtételére is. Bármiféle tényező, amely megnöveli repülési útjuk hosszát, életveszélyes lehet a madarakra nézve. Hogy kibírják a hosszú utazást, egyes fajok akár duplájára is képesek növelni a súlyukat, hogy legyen elegendő energiájuk az út megtételéhez. Más fajok pont az ellenkezőjét teszik ennek: a minél kisebb súly és a minél kevesebb energiafogyasztás érdekében belső szerveiket összezsugorítják.

A tudósok megállapításaikat a poszátákkal végzett megfigyeléseikre alapozzák. Ezek a madarak ugyanis földrajzi elterjedésük valamint változatos táplálkozási szokásaik miatt különösen alkalmasak arra, hogy a velük folytatott kísérletek eredményeit extrapolálhassák. A kutatás során a biológusok összevetették a madarak bioökológiai jellemzőit a század végére előre jelzett klímaváltozásokkal. Következtetéseik nem adnak okot az optimizmusra: az Európában honos 17 poszátafajból az a kilenc, amely telente a Szaharán túli területekre vándorol, kénytelen lesz hosszabb utat megtenni. Egy-két fokkal magasabb nyári középhőmérséklet esetében ugyanis a költőhelyek északabbra helyeződnek, míg a téli szálláshelyük változatlan marad. Ez valószínűleg mintegy 400 kilométer pluszt jelent majd számukra. Ez a tendencia tehát pont azokat a madarakat érinti, akiknek a vándorlási útvonala eleve hosszú, mivel telelőhelyük eléréséhez át kell repülniük a Szaharát. A trópusi klímaöv ugyanis az egyenlítői felszálló légáramlás valamint a térítők környéki leszálló légáramlás cellája, az ITCZ (inter-tropoical convergence zone) igen stabil, és kevésbé érintik hirtelen a klímaváltozási folyamatok.

A tanulmány komoly visszhangot kapott. Az Európai Unió, amely a 30 évvel ezelőtt született madárvédelmi direktíva alapján szintén foglalkozik a témával, a kutatókkal együttműködve fokozott figyelmet fordít a jelenségre. Sztavrosz Dimasz az Unió környezetvédelmi biztosa leszögezte, hogy a közös kincset alkotó vadmadarak nagy része vándorol, így védelmük nem oldható meg valódi nemzetközi együttműködés nélkül. E tekintetben kulcsszerepet tulajdonít a valamennyi tagállam területén megtalálható, az ökológiai stabilitást, és az élőhelyek közt összefüggő korridorokat biztosító Natura 2000-es hálózatoknak, amely az EU területének több mint egytizedét teszi ki, nem számítva a kiterjedt tengerparti vidékeket, amelyek szintén részei a hálózatnak.

Dimasz szerint a jövőben számolni kell a madarak új, meghosszabbodott útvonalaival, ezért gondoskodni kell olyan pihenőhelyekről, ahol vonulásukat kis időre megszakíthatják, hogy erőre kapjanak – olvasható a Le Monde című francia napilapban. A francia madárvédelmi liga is szükségesnek tartja, hogy a jövőben kidolgozásra kerülő védelmi stratégiában illetve projektekben a tanulmányban közölt új paramétereket is számításba vegyék.

Európában mintegy 500 madárfaj honos. 1980 óta a fajok mintegy 43 százalékának egyedszáma jelentősen csökkent. Az egyedszám-csökkenés illetve egyes populációk eltűnése különösen súlyosan érinti a mezei madarakat. Ezen okokból kifolyólag az EU azt javasolja, hogy a tagállamok agrárpolitikájukba az eddiginél nagyobb mértékben integrálják a madárvédelmi szempontokat.