Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Természet

Halálos mérgű tengeri lények

2009.04.30.Admin
National Geographic Magyarország

A legveszélyesebb mérgező állatok közül a szárazföldön elsősorban a kígyók és a skorpiók, kisebb mértékben a pókok számlájára írható a legtöbb baleset. Mi a helyzet a tengerekben?

Mérgező polipfaj
A kékgyűrűs polipok nagyszerű figyelmeztető rendszerrel bírnak. Élénk kék gyűrűiket úgy villogtatják, mint valami rendőrautó. Azt közlik velünk: halálos méreggel rendelkezem, és ha túl közel jössz, beléd harapok.A kékgyűrűs polip mérgében egy speciális fehérje található, a tetrodotoxin. A polip táplálékának, például a rákoknak, a gyors megbénítására szolgál. A méreg a test mélyén elhelyezkedő méregmirigyekből jut a borotvaéles, a papagájokéhoz hasonló csőrhöz. Nem csak a préda megbénítására alkalmas, de az emberi szervezetre is katasztrofális hatással bír.

A halállal végződő eseteknél az áldozatok kézbe vettek egy polipot, amely harapásával rendkívül erős mérget tartalmazó nyálat juttatott a sebbe. A véráramba kerülő méreg három percen belül bénulást, majd légzésleállást okozva végzett az emberekkel.

Halálos medúzák
Az Ausztrália és a Föld leghalálosabb állatait soroló listán még előkelőbb helyet foglal el az ártalmatlannak látszó kockamedúza. Bár nem agresszív állat, és nem támad szándékosan egy emberre, nem is tér ki a támadás elől. Egy kifejlett példány több millió csalánsejttel borított tapogatóinak összesített hossza eléri a százhúsz métert. Így nagy hatékonysággal képes célba juttatni a mérgét. A befecskendezett mennyiség attól függ, hogy milyen mértékű a tapogatókkal történt érintkezés. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a bevitt méreg talán a leggyorsabb hatású, és egységnyi mennyiségeket összehasonlítva egyike az emberre legveszélyesebb mérgeknek. Komolyabb esetekben a halál két perc alatt beállhat, mielőtt az áldozat bármiféle orvosi kezelést kaphatna.

Az állat valamennyi tapogatókarján több millió csalánsejt sorakozik. A bőr alatt elhelyezkedő hajszálerekbe kerülő méreg pillanatok alatt szétterjed a vérben, és végül eljut a szívbe. A medúza sajnálatos módon gyakori a partmenti sekély vizekben, ahol sokan fürdőznek.

Csípésük szinte elviselhetetlen fájdalmat okoz. Szinte azonnal tetőfokára hág a fájdalom, majd tíz–tizenöt, néha húsz percig változatlan marad, majd hirtelen abbamarad.

Az úszókat a legnépszerűbb fürdőhelyeken speciális háló védi a medúzáktól.
A medúzahálók mindenfelé megfigyelhetők. Kiváló hatásfokkal működnek, a lekerített részeken sohasem fordult elő halálos, vagy komoly medúza-baleset. Ha valaki a hálón kívül úszkál, akkor viszont már nem az a kérdés, hogy megcsípheti-e medúza, hanem az, hogy milyen hamar csípi meg. Ilyenkor az óvatlan úszó tényleg az életével játszik.

A világ leghatékonyabb mérge
Az ellenség méreggel való megbénítása vagy elpusztítása a természet egyik leghatékonyabb fegyvere. A véráramba kerülő biológiai toxin percek alatt súlyos idegkárosodást okozhat, a többi szövetet is erősen megrongálva. A zsákmány – vagy éppen a támadó – ártalmatlanításának ezt a biztos módját szárazföldi és vízi fajok ezrei alkalmazzák. De vajon melyikük mérge a legveszélyesebb az emberre nézve? Ez a kérdés nem hagyta nyugodni Dr. Jamie Seymourt, az ausztráliai James Cook Egyetem biológusát, aki a közelmúltban megalkotott egy forradalmian új méreg-osztályozási rendszert. A National Geographic filmjében a megrögzött tudós társaságában a világ legerősebb mérgű állatainak a nyomába eredünk…
Mikor? Április 30án, csütörtökön, 20:00 órától.

Azonban a halálos veszélyt jelentő kockamedúza ellen biztos védelmet nyújtó hálók nem tudják távol tartani a medúzák egy másik veszélyes faját, az óceán egyik legapróbb gyilkosát. Ausztrália és Délkelet-Ázsia partjainál mindenütt előfordul a parányi irukandzsi.

A kockamedúzákra jellemző nagy kiterjedésű csípésektől az irukandzsi okozta sérülések nagyon különböztek. A tünetek is egészen mások voltak. A kockamedúzáétól eltérően az irukandzsi mérge az áldozat szöveteiben lappang.

Emiatt késleltetett hatás jön létre. A fájdalom pedig csak akkor alakul ki, amikor a méreg eléri a nyirokmirigyeket. Csípéskor nagyon erős gyomorgörcsök és tűszúrásra emlékeztető fájdalmak jelentkeznek az alsó végtagok izületeiben és a lábakban. Az áldozat hiába kap rengeteg fájdalomcsillapítót, pokoli kínokat él át.

Egy csiga is képes ölni

Az emberek számára ugyan sokkal kevésbé veszélyes, de a halaknak halálos fenyegetést jelent egy másik bizarr tengeri ragadozó: a kúpcsiga.

Míg a legtöbb méreg hatásáért csupán néhány fehérje összetevője felelős, a kúpcsigák mérge több száz toxikus vegyület keverékéből áll össze. Ezek között akadnak idegblokkolók, amelyek azonnali szívrohamot okoznak, és egy erős nyugtató is, amely az áldozat küzdelmes vergődését hivatott meggátolni.

De akárcsak a többi csiga, ez a faj is meglehetősen komótosan teszi a dolgát. Hetente csupán egyszer kell ennie, és rendkívül erős mérge garantálja, hogy ha prédára akad, akkor szinte mindig sikerül elejtenie a becserkészett áldozatot.

A tudósok rájöttek, hogy a kúpcsiga mérgéből rendkívül erős fájdalomcsillapító vonható ki. A kutatók még csak most kezdik megfejteni, hogy a súlyos betegségek gyógyításában mi mindenre használhatók ezek a természetes hatóanyagok.

Miközben a kutatás folytatódik a mérgek orvosi, gyógyászati felhasználása terén, a természetben ezek az anyagok továbbra is hatékony biológiai fegyverek.

A Föld mérgező állatai közül melyik felelős a legtöbb ember haláláért?
Meglepő módon a méreggel szembeni egyéni érzékenység teszi tömeggyilkossá az egyik legközismertebb fajt, a szorgos mézelő méhet. Valószínűleg legtöbbünk hátán futkosna a hideg, ha mérgeskígyók vagy skorpiók bukkannának fel a kertünkben. Pedig a nyugati világban a méhek több áldozatot szednek, mint bármilyen egyéb állat. Nem a méreg közvetlen hatása miatt halnak meg az emberek. A kiváltó ok az anaphyilaxiás sokk, azaz amikor a méh mérge egyeseknél allergiás rohamot vált ki. A nyaki izmok megduzzadnak a légcső körül, így a halált a légzés leállása, fulladás okozza.

A mérgekre adott válaszok ilyen fokú eltérései arra ösztönözték Jamie Seymourt, hogy besorolási rendszerét újabb tényezővel egészítse ki. Olyan laborkísérleteket tervezett, amelyekkel kideríthető, hogy a világ legveszélyesebb mérgei milyen erőteljesen támadják meg az emberi sejteket. Az ok egyszerű. Eddig az volt a bevett eljárás, hogy a mérgeket patkányokon vagy egereken próbálták ki. Ez viszont szinte semmit sem árul el, hogy az mennyire halálos hatású az emberi sejtekre. Dr. Seymour ezért emberi szívsejtekkel kezdett kísérletezni. A tenyészetekhez tetszés szerint bármilyen állat mérge hozzákeverhető.

A méreg bevitele után a tenyészethez piros festéket adnak, ami megfesti az elhalt sejteket. Minél több sejt pusztul el, annál vörösebb lesz a sejtenyészet színe.

Az eredmények máris felbecsülhetetlen értékkel bírnak. Az eddig ellentmondásos megítélésű Sydney-tölcsérhálóspók veszélyessége megerősítést nyert. Egységnyi mennyiségű mérge erősebbnek bizonyult, mint bármilyen halálos szúrású skorpióé.

A vizsgált hüllők közül a kispikkelyű tajpán mérge a legerősebb. Az első tíz percben a sejtek több mint hatvan százalékát elpusztította. Szerencsére ez az Ausztrália legelhagyatottabb vidékein élő kígyó továbbra sem kerül gyakran kapcsolatba az emberekkel.

Azonban a legmegdöbbentőbb eredmény a kockamedúza mérgének rendkívüli hatékonysága: ez az anyag szinte az érintkezés pillanatában elkezdte tizedelni a szívsejteket, tíz perc alatt pedig a tenyészet összes sejtjét elpusztította. Jamie Seymour már régen sejtette, hogy a kockamedúza mérge rendkívül erős, és ráadásul a halakra és emberekre is nagyon gyorsan hat. Most már az első klinikai bizonyítékok is a kezében vannak.

Míg létfontosságú kutatásai csak most kezdik felderíteni a mérgek emberi sejtekre gyakorolt hatását, más kutatók már hozzáláttak annak a kiderítéséhez, hogy ezek a mérgek milyen mértékben alkalmasak az izületi bántalmak, a szívbetegségek és a rák gyógyítására. Azaz ezek a mérgek nem feltétlenül jelentenek rosszat az emberiség számára. Ki tudja, talán egy nap épp’ a világ egyik legveszélyesebb mérgű élőlényének köszönhetjük majd életben maradásunkat.

Hozzászólások

Madarak fényben és árnyékban

Madarak fényben és árnyékban

Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén.

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

A jaguárpopuláció csökkenésének okai

Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket