Halálos mérgű tengeri lények

Mérgező polipfaj
A kékgyűrűs polipok nagyszerű figyelmeztető rendszerrel bírnak. Élénk kék gyűrűiket úgy villogtatják, mint valami rendőrautó. Azt közlik velünk: halálos méreggel rendelkezem, és ha túl közel jössz, beléd harapok.A kékgyűrűs polip mérgében egy speciális fehérje található, a tetrodotoxin. A polip táplálékának, például a rákoknak, a gyors megbénítására szolgál. A méreg a test mélyén elhelyezkedő méregmirigyekből jut a borotvaéles, a papagájokéhoz hasonló csőrhöz. Nem csak a préda megbénítására alkalmas, de az emberi szervezetre is katasztrofális hatással bír.

A halállal végződő eseteknél az áldozatok kézbe vettek egy polipot, amely harapásával rendkívül erős mérget tartalmazó nyálat juttatott a sebbe. A véráramba kerülő méreg három percen belül bénulást, majd légzésleállást okozva végzett az emberekkel.

Halálos medúzák
Az Ausztrália és a Föld leghalálosabb állatait soroló listán még előkelőbb helyet foglal el az ártalmatlannak látszó kockamedúza. Bár nem agresszív állat, és nem támad szándékosan egy emberre, nem is tér ki a támadás elől. Egy kifejlett példány több millió csalánsejttel borított tapogatóinak összesített hossza eléri a százhúsz métert. Így nagy hatékonysággal képes célba juttatni a mérgét. A befecskendezett mennyiség attól függ, hogy milyen mértékű a tapogatókkal történt érintkezés. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a bevitt méreg talán a leggyorsabb hatású, és egységnyi mennyiségeket összehasonlítva egyike az emberre legveszélyesebb mérgeknek. Komolyabb esetekben a halál két perc alatt beállhat, mielőtt az áldozat bármiféle orvosi kezelést kaphatna.

Az állat valamennyi tapogatókarján több millió csalánsejt sorakozik. A bőr alatt elhelyezkedő hajszálerekbe kerülő méreg pillanatok alatt szétterjed a vérben, és végül eljut a szívbe. A medúza sajnálatos módon gyakori a partmenti sekély vizekben, ahol sokan fürdőznek.

Csípésük szinte elviselhetetlen fájdalmat okoz. Szinte azonnal tetőfokára hág a fájdalom, majd tíz–tizenöt, néha húsz percig változatlan marad, majd hirtelen abbamarad.

Az úszókat a legnépszerűbb fürdőhelyeken speciális háló védi a medúzáktól.
A medúzahálók mindenfelé megfigyelhetők. Kiváló hatásfokkal működnek, a lekerített részeken sohasem fordult elő halálos, vagy komoly medúza-baleset. Ha valaki a hálón kívül úszkál, akkor viszont már nem az a kérdés, hogy megcsípheti-e medúza, hanem az, hogy milyen hamar csípi meg. Ilyenkor az óvatlan úszó tényleg az életével játszik.

A világ leghatékonyabb mérge Az ellenség méreggel való megbénítása vagy elpusztítása a természet egyik leghatékonyabb fegyvere. A véráramba kerülő biológiai toxin percek alatt súlyos idegkárosodást okozhat, a többi szövetet is erősen megrongálva. A zsákmány – vagy éppen a támadó – ártalmatlanításának ezt a biztos módját szárazföldi és vízi fajok ezrei alkalmazzák. De vajon melyikük mérge a legveszélyesebb az emberre nézve? Ez a kérdés nem hagyta nyugodni Dr. Jamie Seymourt, az ausztráliai James Cook Egyetem biológusát, aki a közelmúltban megalkotott egy forradalmian új méreg-osztályozási rendszert. A National Geographic filmjében a megrögzött tudós társaságában a világ legerősebb mérgű állatainak a nyomába eredünk… Mikor? Április 30án, csütörtökön, 20:00 órától.

Azonban a halálos veszélyt jelentő kockamedúza ellen biztos védelmet nyújtó hálók nem tudják távol tartani a medúzák egy másik veszélyes faját, az óceán egyik legapróbb gyilkosát. Ausztrália és Délkelet-Ázsia partjainál mindenütt előfordul a parányi irukandzsi.

A kockamedúzákra jellemző nagy kiterjedésű csípésektől az irukandzsi okozta sérülések nagyon különböztek. A tünetek is egészen mások voltak. A kockamedúzáétól eltérően az irukandzsi mérge az áldozat szöveteiben lappang.

Emiatt késleltetett hatás jön létre. A fájdalom pedig csak akkor alakul ki, amikor a méreg eléri a nyirokmirigyeket. Csípéskor nagyon erős gyomorgörcsök és tűszúrásra emlékeztető fájdalmak jelentkeznek az alsó végtagok izületeiben és a lábakban. Az áldozat hiába kap rengeteg fájdalomcsillapítót, pokoli kínokat él át.

Egy csiga is képes ölni

Az emberek számára ugyan sokkal kevésbé veszélyes, de a halaknak halálos fenyegetést jelent egy másik bizarr tengeri ragadozó: a kúpcsiga.

Míg a legtöbb méreg hatásáért csupán néhány fehérje összetevője felelős, a kúpcsigák mérge több száz toxikus vegyület keverékéből áll össze. Ezek között akadnak idegblokkolók, amelyek azonnali szívrohamot okoznak, és egy erős nyugtató is, amely az áldozat küzdelmes vergődését hivatott meggátolni.

De akárcsak a többi csiga, ez a faj is meglehetősen komótosan teszi a dolgát. Hetente csupán egyszer kell ennie, és rendkívül erős mérge garantálja, hogy ha prédára akad, akkor szinte mindig sikerül elejtenie a becserkészett áldozatot.

A tudósok rájöttek, hogy a kúpcsiga mérgéből rendkívül erős fájdalomcsillapító vonható ki. A kutatók még csak most kezdik megfejteni, hogy a súlyos betegségek gyógyításában mi mindenre használhatók ezek a természetes hatóanyagok.

Miközben a kutatás folytatódik a mérgek orvosi, gyógyászati felhasználása terén, a természetben ezek az anyagok továbbra is hatékony biológiai fegyverek.

A Föld mérgező állatai közül melyik felelős a legtöbb ember haláláért?
Meglepő módon a méreggel szembeni egyéni érzékenység teszi tömeggyilkossá az egyik legközismertebb fajt, a szorgos mézelő méhet. Valószínűleg legtöbbünk hátán futkosna a hideg, ha mérgeskígyók vagy skorpiók bukkannának fel a kertünkben. Pedig a nyugati világban a méhek több áldozatot szednek, mint bármilyen egyéb állat. Nem a méreg közvetlen hatása miatt halnak meg az emberek. A kiváltó ok az anaphyilaxiás sokk, azaz amikor a méh mérge egyeseknél allergiás rohamot vált ki. A nyaki izmok megduzzadnak a légcső körül, így a halált a légzés leállása, fulladás okozza.

A mérgekre adott válaszok ilyen fokú eltérései arra ösztönözték Jamie Seymourt, hogy besorolási rendszerét újabb tényezővel egészítse ki. Olyan laborkísérleteket tervezett, amelyekkel kideríthető, hogy a világ legveszélyesebb mérgei milyen erőteljesen támadják meg az emberi sejteket. Az ok egyszerű. Eddig az volt a bevett eljárás, hogy a mérgeket patkányokon vagy egereken próbálták ki. Ez viszont szinte semmit sem árul el, hogy az mennyire halálos hatású az emberi sejtekre. Dr. Seymour ezért emberi szívsejtekkel kezdett kísérletezni. A tenyészetekhez tetszés szerint bármilyen állat mérge hozzákeverhető.

A méreg bevitele után a tenyészethez piros festéket adnak, ami megfesti az elhalt sejteket. Minél több sejt pusztul el, annál vörösebb lesz a sejtenyészet színe.

Az eredmények máris felbecsülhetetlen értékkel bírnak. Az eddig ellentmondásos megítélésű Sydney-tölcsérhálóspók veszélyessége megerősítést nyert. Egységnyi mennyiségű mérge erősebbnek bizonyult, mint bármilyen halálos szúrású skorpióé.

A vizsgált hüllők közül a kispikkelyű tajpán mérge a legerősebb. Az első tíz percben a sejtek több mint hatvan százalékát elpusztította. Szerencsére ez az Ausztrália legelhagyatottabb vidékein élő kígyó továbbra sem kerül gyakran kapcsolatba az emberekkel.

Azonban a legmegdöbbentőbb eredmény a kockamedúza mérgének rendkívüli hatékonysága: ez az anyag szinte az érintkezés pillanatában elkezdte tizedelni a szívsejteket, tíz perc alatt pedig a tenyészet összes sejtjét elpusztította. Jamie Seymour már régen sejtette, hogy a kockamedúza mérge rendkívül erős, és ráadásul a halakra és emberekre is nagyon gyorsan hat. Most már az első klinikai bizonyítékok is a kezében vannak.

Míg létfontosságú kutatásai csak most kezdik felderíteni a mérgek emberi sejtekre gyakorolt hatását, más kutatók már hozzáláttak annak a kiderítéséhez, hogy ezek a mérgek milyen mértékben alkalmasak az izületi bántalmak, a szívbetegségek és a rák gyógyítására. Azaz ezek a mérgek nem feltétlenül jelentenek rosszat az emberiség számára. Ki tudja, talán egy nap épp’ a világ egyik legveszélyesebb mérgű élőlényének köszönhetjük majd életben maradásunkat.