130 új békafaj került elő Madagaszkárról
Legalább százharminccal több békafaj él Madagaszkár szigetén, mint azt eddig gondolták, bár lehet, hogy ez a szám a kétszázat is eléri. Az új fajok többsége lehet, hogy hamarosan kipusztul.
A számos új fajt az indiai-óceáni szigetország kétéltűinek eddigi legteljesebb felmérése során fedezte föl német kollégáival Miguel Vences, a braunschweigi egyetem tanára. A kutatás során a tudósok több mint kétezer nyolcszáz kifejlett békát illetve ebihalat vizsgáltak meg.
Eddig hivatalosan 244 békafajt tartottak számon Madagaszkáron. Vences és munkatársai az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban publikált tanulmányukban viszont már azt állítják, hogy a szám az új vizsgálatok tükrében minimum 373, de akár 465 is lehet. A kutatók standardizált génelemzések segítségével könnyen és pontosan meg tudták határozni, hogy új avagy már régebb óta ismert fajról van-e szó.
Az új fajok többségének egy-egy példányát alkoholban tartósították, és a következő hónapokban részletes vizsgálatot illetve leírást készítenek róluk, valamint tudományos nevet adnak nekik a müncheni állami zoológiai gyűjteményben.
„Az új adatok tükrében a madagaszkári élőhelyek jelenlegi pusztulása tehát sokkal több fajt veszélyeztethet, mint eddig hittük” – vonták le a zoológusok a konzekvenciát. A sziget keleti partvidékét egykoron borító trópusi esőerdőknek mára mindössze tíz százaléka maradt fenn, és az erdők területe tovább zsugorodik.
Az új fajok közül számos csak kis, eddig nem védett erdőterületekről került elő. „Egy béka valószínűleg csupán százszor száz méteres erdőtöredékben él. Ha új fajról van szó, elképzelhető, hogy már azelőtt kipusztul, hogy ráakadnának” – figyelmeztetett Vences.
A szigeten az instabil belpolitikai helyzet következtében a korábban jól működő természetvédelmi programok leálltak, és a hathatós védelem gyakorlatilag megszűnt. Éppen ezért a kutatók nem tudnak felhőtlenül örülni a felfedezésnek. „Madagaszkárnak az utóbbi években tapasztalt fejlődése a környezetvédelem terén nagyrészt az ökoturizmuson alapszik. Ha a látogatók elmaradnak, a népesség visszatér régi életéhez, és tovább fogja irtani az erdőket” – nyilatkozta Vences.
A politikai zavargások idején jól felszerelt fegyveres fatolvajok hatoltak be a sziget északkeleti erdeibe, hogy tikfákat vágjanak ki. A nemzeti parkokból több helyütt félkatonai csoportok által szervezett, nagy területeken zajló erdőirtásokról tudósítanak.
Kapcsolódó cikkek:
Miért viseli nevében a gyászt ez a rovarunk?
A gyászcincér hegyvidéki bükk- és tölgyerdők lakója.
Korábban ismeretlen mélytengeri fajokra bukkantak
Az új állatok a görög mitológia alvilággal és sötétséggel kapcsolatban álló alakjairól kapták neveiket.
Zsákmánya testrészeivel díszíti fel magát ez az állat
A csontgyűjtő meglehetősen morbid módszert választott a rejtőzködésre.
Hihetetlenül ritka ragadozó madarat fotóztak Szolnok közelében
Ez az állatfaj ezelőtt mindössze hat alkalommal tűnt fel hazánkban.
Szokatlanul nagy számban érkeztek hazánkba kis pólingok
Magyarországon viszonylag ritka átvonulónak számítanak ezek a madarak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
