A jó köpés fél siker

A jávai lövőhal (Toxotes jaculatrix), mint neve is mutatja, kitűnő céllövő. Egy jól célzott vízsugárral akár több méterrel a víz színe felett lévő áldozatát is le tudja köpni, vagyis lőni. Ehhez számos matematikai és fizikai ismertre és azok kombinációjára van szüksége, mégpedig igen rövid idő alatt.

Egyrészt számolnia kell azzal, hogy a fény terjedése a levegő és a víz határán megváltozik. Vizsgálatok kimutatták, hogy a torz kép ellenére mégis sikerül pontosan céloznia. De ezzel még nem feltétlenül övé a zsákmány, ugyanis ki kell még kalkulálnia azt is, hogy az áldozat hová esik le. Ez a mutatvány is az esetek többségében pontosan sikerül – mutatott rá Saskia Wöhl és Stefan Schuster, a nürnbergi egyetem munkatársai a Journal of Experimental Biology című szaklapban publikált cikkükben.

A vizsgálatot egy akváriumban végezték fiatal egyedekkel. Bár eredetileg a jávai lövőhal egzotikus rovarokkal táplálkozik, a kísérleti példányok a kutatók által világos háttér elé tartott legyekre ugyanolyan lelkesen „köpködtek”, és függetlenül attól, hogy az áldozat milyen messze volt a víztükörtől, sikerült eltalálni.

Amennyiben a lövés célba talál, a halnak igen gyorsnak kell lennie, ugyanis vetélytársak is leselkednek a zsákmányra. Mielőtt a lövőhal célirányosan elindul a zsákmány felé, csak a másodperc egy századrészéig figyeli a leeső áldozatát. Ahhoz, hogy előre tudhassa hová esik le az áldozat, a szabadesést, a gyorsulást és a kiindulási magasságot is figyelembe kell vennie. A vizsgálatok azt mutatták, hogy ez igen jól sikerül.

Az a tény sem változtat a találatok arányán, hogy az adott hal maga ejtette el áldozatát vagy csak megfigyelő volt, vagyis a potyázók is ugyanolyan pontosan ki tudják számítani a rovar landolási helyét, és elkobozhatják a vadász elől. A halak ilyenkor nagyon gyorsan, mintegy ötven miliszekundum alatt odaérnek a zsákmányhoz. Amennyiben úszás közben szemmel tudják tartani az áldozatot, visszavesznek a sebességből.