Visszatértek a kékbálnák
Több évtizede, a kereskedelmi célú vadászat 1965-ös betiltása óta pedig először vonult kékbálnák kis csoportja a Kalifornia környéki vizekről észak felé, Kanada és Alaszka partvidékére.
A kékbálna (Balaenoptera musculus) a Földön valaha élt legnagyobb állat, amelynek testhossza elérheti a 33 métert, tömege pedig a 190 tonnát. A faj a 20. század első kétharmadában zajlott nagy volumenű kereskedelmi célú bálnavadászat következtében a kihalás szélére került.
A közelmúltban a szakemberek 15 kékbálnát fedeztek fel a Csendes-óceán északi részén, amelyek beazonosítása után kiderült, hogy – legalább négy példány esetében – korábban a Kalifornia környéki vizekben tartózkodtak. A zoológusok Brit Columbia partjainál és az Alaszkai-öböl környékén fedezték fel az állatokat, ami azért érdekes, mert a hatalmas tengeri emlősök már egy évtized eltűntek abból a körzetből. Az, hogy a 15 egyedből négyet korábban a kaliforniai partoknál is láttak, arra utal, hogy a cetek visszatérnek korábbi, az északi és déli partvidékek közötti vándorlási útvonalukra.
A 20. század elején, amikor a kereskedelmi célú bálnavadászat felvirágzott, a kékbálnák nagy számban fordultak elő az útvonal teljes szakaszán, Kaliforniától egészen az alaszkai partokig. Eredeti élőhelyük pedig az óceán sarkvidéki területeinek partközeli vizei voltak. A bálnavadászat következtében, a ’20-as évektől a ’60-as évek közepéig a populáció egyedszáma azonban jelentősen csökkent, s a világ legnagyobb állata majdnem teljesen eltűnt az északi vizekből. A kaliforniai populáció az 1970-es években tűnt föl ismét.
A kutatók a mostani felfedezéskor először azt gondolták, hogy egy új, a hideg vizekben feltűnt populációra bukkantak, amitől a kaliforniai populáció egy különálló csoportot képez, de az állatok pigmentációs mintáinak valamint farokuszonyainak beazonosítása után kiderült, hogy az északon feltűnt példányok a kaliforniai családhoz tartoznak.
Fotó: Wolcott Henry
A tudósok nem tudják, hogy a bálnák miért változtatták meg vándorlási útvonalukat, bár valószínűsítik, hogy a cetek a táplálék után mennek. Elképzelhető, hogy a globális felmelegedés hatására a kékbálnák legfőbb táplálékát képező krillek északabbra húzódtak, s a tengeri emlősök őket követik.
Kapcsolódó cikk:
A kékbálnák királysága
Nyomkövetős nyakörvek energiaellátása
Dán kutatók ötlete alapján modern energiaellátással láthatják el a nagyobb testű állatokon használható nyomkövetős nyakörveket.
Nyaralásra fel! (X)
Az UNESCO Világörökség részeként Graz felejthetetlen pillanatokat kínál. 2003-ban Graz egyedül kapta meg az Európa kulturális fővárosa címet. Ez az igazán gazdag rendezvényév sok maradandó nyomot hagyott maga után: még húsz évvel később is számos jelét csodálhatjuk meg, például a Mura-szigetet, a Művészetek Házát vagy az Osztrák Szoborparkot.
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
