Thaiföldön nem a H1N1-től rettegnek
A délkelet-ázsiai királyságban eddig összesen két új-típusú influenzás esetről számolt be a helyi sajtó, s a lakosságot nem is ez, hanem egy trópusi betegség, a chikungunya-láz foglalkoztatja.
Thaiföld hét legdélebbi tartományában az idén jelentősen megnőtt a dengue-lázhoz hasonlóan szúnyog által terjesztett vírus okozta fertőzés, de más vidékekre is eljutott. Az ország közegészségügyi minisztériuma év eleje óta húszezernél is több megbetegedést regisztrált, és csak az utóbbi hónapban ötezren betegedtek meg.
A chikungunya-láz egy, az Aedes szúnyogok által terjesztett betegség, amelynek tünetei a magas láz, fejfájás, hányinger, ízületi és izomfájdalmak szinte teljesen a dengue-lázéval egyeznek meg. Ezt a trópusi betegséget azonban jellemzően felnőttek kapják meg. A betegség bár csak elvétve okoz közvetlenül halált, a kórral járó fájdalmak az akut állapot után akár egy évig is fennmaradhatnak.
A chikungunya-láz ellen jelenleg nincsen védőoltás és hatékony gyógyszer sem áll rendelkezésre. Az egyetlen védekezés a vírus forrása, azaz a szúnyogok irtása illetve elkerülése. A hatóságok szúnyogirtó programjai mellett javasolják a lakosságnak, hogy lássák el magukat szúnyogriasztó szerekkel, és szereljenek föl szúnyoghálókat.
A mostanihoz hasonló legutolsó járvány utoljára 1995-ben volt. A szakértők most egy valószínűleg Afrikából származó vírustörzset tesznek felelőssé, amely lényegesen gyorsabban terjed, mint az 1995-ös változat.
A betegség elnevezése szuahéli eredetű, amelynek jelentése: „meggörnyesztő”. Bár maga a kór már a 19. században is ismert volt, a betegséget okozó vírust csak 1952-ben fedezték föl, Tanzániában. A gyorsan terjedő vírus az elmúlt évtizedben nagy járványokat okozott Afrika szubszaharai területén, továbbá Dél-Ázsiában, majd átterjedt az Indokínai-félszigetre is. 2005-ben és 2006-ban az Indiai-óceánban található, Dél-Afrika partjaihoz közel fekvő, Franciaországhoz tartozó Réunion szigetén terjedt el robbanásszerűen, és az igen virulens kórokozó az utóbbi években Indiában is tartósan felütötte a fejét.
A chikungunya-láz megjelenése a világ országaiban 2008-ig (Forrás: CDC)
A betegség 2007-ben Európában is megjelent, pontosabban Olaszországban regisztráltak néhány fertőzést, azonban a lényegében trópusi betegség a számára kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt nem volt képes tartósan kifejlődni.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
