Legyőzik a követ a tengeri sünök fogai
Nemzetközi szakértőkből álló kutatócsoport vizsgálta meg, hogy hogyan tudja a tengeri sün sikeresen átrágni magát egy olyan kőzeten, amelyik ugyanabból az anyagból van, mint az állat fogai.
A tüskésbőrűek közé (Echinodermata) tartozó mészvázú tengeri sünök különböző a tenger fenekén vagy a sziklákon különböző helyeken fordulnak elő. Egyes állatok a homokba fúrják be magukat, némelyek pedig a sziklákon telepednek megA kutatók figyelmét az utóbbiak keltették föl, ugyanis ezek az állatkák még a meszes homokkőbe is be tudják ásni magukat oly módon, hogy az alsó felükön található fogaikkal lyukat rágnak a kőzetbe. A sünöknek öt foga van, amelyek hegye a rágcsálókéhoz hasonlóan használatkor kopik illetve folyamatosan újraképződik.
Különösen érdekes, hogy bár a tengeri sünök foga a mészkőhöz hasonló keménységű kalcitból áll, mégis az állatok eredményesen birkóznak meg a mészkővel. Pedig gyakorlatilag ugyanabból az anyagból áll mindkettő.
A tengeri sünök fogának hatékonyságát nemzetközi kutatócsapat vizsgálja. Peter Fratzl, a kutatócsoport egyik tagja, a potsdami Max Planck Intézet kolloidokkal és határfelületekkel foglalkozó szerkezetkutatója speciális röntgentechnikával vizsgálta meg a sünfogak mikroszkopikus felépítését. A szakember megállapította, hogy a tüskésbőrűek rágószervének felépítése nem egységes: a fogak egyszerű, viszonylag puha kalcitrostjai közé keményebb magnézium-kalcit-kristályok épültek be.
„A rétegek felépítésének köszönhetően nem számít, ha egyes kristályok letöredeznek. Folyamatosan jön ugyanis az utánpótlás. A fogak egy reszelőre hasonlítanak, amelyek folyamatosan kopnak, mégis mindig élesek maradnak” – magyarázta Fratzl.
A tudósok abban bíznak, hogy a felfedezés segítségével viszonylag olcsó, magukat élesítő szerszámokat tudnak majd előállítani.
Mosolyognak egymásra a játszó delfinek
Palackorrú delfineket figyeltek játék közben, és ekkor tűnt fel, hogy nyitott szájjal „mosolyognak” egymásra.
Nektár, veríték és könnyek: egyes méheknek igen fura ízlésük van
A méhekről még mindig a háziméhekre asszociál az emberek elsöprő többsége, ideje azonban apránként megismerni azt a rendkívül sokszínű társaságot, amelynek számtalan tagja még fullánkokkal sem rendelkezik.
Mongólia ikonikus állatának megóvásában segíthet a magyar kutató
Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem munkatársa Szajki Bálinttal, a 24.hu fotósával 2024 júniusában kelt útra Mongóliába.
Nagy kihívás előtt áll a természet
A csapadékminták átalakulása komoly próbatétel elé állítja a fajokat.
Az év madarának nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
