Farkascsordák tartják rettegésben a kínai pásztorokat

A belső-mongóliai sztyeppéken egyre gyakoribbá válnak a farkascsordák juhok és tevék elleni támadásai. A ragadozók által okozott kár tetemes, miközben a jelenséget a hatóságok illetve a környezetvédők másként értelmezik.
„Éjszaka jönnek, de soha nem hallani őket. Ha valami megüti a fülünket, az a juhok vészkiáltása, de akkor már késő” – meséli Delger, a 44 éves juhtenyésztő, aki az elmúlt két évben a farkascsordák támadásai következtében hat birkát veszített el negyven állatot számláló nyájából. A pásztor tekintetével a messzeségbe vesző észak-kínai sztyeppét pásztázza, rátámaszkodva a karám fakerítésére, amely nyájának egyedüli védelme a térségben ólálkodó halálos ellenséggel szemben. Kína Belső Mongólia tartományában egyre gyakoribbak a portyázó ordasok támadásai.
Mao Ce-tung alatt az őshonos farkasok a kipusztulás szélére kerültek a területen, a kommunista diktátor ugyanis az állatok kiirtására szólította fel a helyieket. Mao a farkasokban az agrár- illetve ipari termelés utópikus méretűvé való növelésére vonatkozó nagyszabású terveinek ellenségét látta. A farkasok ma már szigorú védelem alatt állnak Észak-Kínában is, amelynek köszönhetően egyedszámuk újra megnőtt, és a populációk megerősödtek. Azonban a garázdálkodó állatok egyre gyakoribbá váló támadásainak hatására a pásztorok, sőt egyes helyi hatóságok is szorgalmazzák, hogy oldják fel a vadászati tilalmat.
Egyre gyakoribbak a támadások
„Bennünket, pásztorokat nem védenek eléggé. A farkasokra nem szabad vadászni. De mi lesz velünk? Régen a farkasok vadon élő állatokra vadásztak. Ma ránk” – panaszkodik Delger, aki a Kínában élő mongol kisebbség számos más tagjához hasonlóan csak családnevét használja.
Veszélyben vannak a nyájak
A támadások már annyira gyakorivá váltak, hogy az elmúlt év júniusában Belső Mongólia Alxa nevű körzetében, a mongol határhoz közel a hatóságok 100 kilométeres kerítést építettek a farkasok elleni védekezésül. Az állami média tudósítása szerint az elmúlt két évben több mint 600 juhot és 300 tevét vesztettek a körzet pásztorai. Az állatokkal farkasok végeztek. A tartomány más körzeteiből hasonló veszteségekről számoltak be. Tavaly decemberben farkas bukkant föl a Nagy Fal közelében, alig 50 kilométerre Pekingtől – erre a kínai sajtó szerint legalább huszonöt éve nem volt példa.
Újra elszaporodtak?
A farkasok az emberi tulajdon ellen elkövetett támadásait a kormány és az állami sajtó, illetve a természetvédelmi szakemberek eltérően magyarázzák. A kormányjelentések és a sajtóbeszámolók egyértelműen a farkaspopulációk megerősödését illetve a ragadozók egyedszámának növekedését látják a jelenség hátterében. Ezzel szemben a környezet- és természetvédelmi szakemberek azt hangsúlyozzák, hogy a környezeti feltételek romlása, a fokozódó emberi tevékenység és a természetes élőhelyek csökkenése illetve pusztulása (elsivatagosodás) a farkasok zsákmányállatai egyedszámának csökkenését idézte elő. Mivel a természetes prédák száma csökkent, a farksok a nyájakat támadják.
(Gao Zhongxin) farkasszakértő szerint azonban ennek éppen „A farkasok száma feltehetően stabilizálódott, de a sivatagosodás és a sztyeppe pusztulása egyre nagyobb méreteket ölt, és új fenyegetést jelent számukra” – jelentette ki Kao Csung-hszin farkasszakértő, az AFP francia hírügynökségnek tett nyilatkozatában.
A tevéket is megtámadják
A világtörténelem legnagyobb szárazföldi birodalmát megteremtő hódító, Dzsingisz kán gyors és mozgékony lovasságát éppen a farkascsordákról mintázta, amelyek ellen a korabeli hadseregek szinte tehetetlenek voltak. A mongol nomádok évszázadokon át küzdöttek a farkasok ellen, hogy megvédjék állataiikat, ugyanakkor a sztyeppék őreiként istenítették ezt a ragadozót.
„A farkasok a mongol kultúra központjában állnak, de ma kevesebb van belőlük. A fiatal mongolok nem is hallják már a régi farkastörténeteket, ez a dolog kezd kihalni” – meséli Lu Csia-min író, aki fiatal korában, a „kulturális forradalom” időszakában a mongol pásztorok között élt, és álnéven kiadott Farkastotem című nagysikerű könyvében a mongol farkaskultusz témáját dolgozta fel. Ő is egyetért azzal, hogy a fokozódó farkastámadások mutatják: az állatokra nyomás nehezedik. Ezt rossz jelnek tekinti a Kínában élő hatmilliós mongol etnikum és annak kultúrája számára.
A farkasok fontos elemei a mongol kultúrának
A vadászati tilalom feloldására irányuló törekvések eddig sikertelenek voltak, Kao Csung-hszin szerint azonban elterjedt az orvvadászat. Delger, a pásztor pedig egyelőre közelebb tartja otthonához a nyájat, és nem engedi szabadon az állatokat éjszakára. A juhok ára az utóbbi időben lement, ami még inkább nehezíti a pásztor helyzetét, aki a farkasok által elpusztított birkáiért beígért kárpótlást sem kapta meg.
Kapcsolódó cikkek: