Taksony, Ilma, Filoména2020. november 29., vasárnap
Természet

Farkascsordák tartják rettegésben a kínai pásztorokat

2009.06.02.Admin
National Geographic Magyarország

A belső-mongóliai sztyeppéken egyre gyakoribbá válnak a farkascsordák juhok és tevék elleni támadásai. A ragadozók által okozott kár tetemes, miközben a jelenséget a hatóságok illetve a környezetvédők másként értelmezik.

„Éjszaka jönnek, de soha nem hallani őket. Ha valami megüti a fülünket, az a juhok vészkiáltása, de akkor már késő” – meséli Delger, a 44 éves juhtenyésztő, aki az elmúlt két évben a farkascsordák támadásai következtében hat birkát veszített el negyven állatot számláló nyájából. A pásztor tekintetével a messzeségbe vesző észak-kínai sztyeppét pásztázza, rátámaszkodva a karám fakerítésére, amely nyájának egyedüli védelme a térségben ólálkodó halálos ellenséggel szemben. Kína Belső Mongólia tartományában egyre gyakoribbak a portyázó ordasok támadásai.

Mao Ce-tung alatt az őshonos farkasok a kipusztulás szélére kerültek a területen, a kommunista diktátor ugyanis az állatok kiirtására szólította fel a helyieket. Mao a farkasokban az agrár- illetve ipari termelés utópikus méretűvé való növelésére vonatkozó nagyszabású terveinek ellenségét látta. A farkasok ma már szigorú védelem alatt állnak Észak-Kínában is, amelynek köszönhetően egyedszámuk újra megnőtt, és a populációk megerősödtek. Azonban a garázdálkodó állatok egyre gyakoribbá váló támadásainak hatására a pásztorok, sőt egyes helyi hatóságok is szorgalmazzák, hogy oldják fel a vadászati tilalmat.

 Egyre gyakoribbak a támadások

Egyre gyakoribbak a támadások

„Bennünket, pásztorokat nem védenek eléggé. A farkasokra nem szabad vadászni. De mi lesz velünk? Régen a farkasok vadon élő állatokra vadásztak. Ma ránk” – panaszkodik Delger, aki a Kínában élő mongol kisebbség számos más tagjához hasonlóan csak családnevét használja.

 Veszélyben vannak a nyájak

Veszélyben vannak a nyájak

A támadások már annyira gyakorivá váltak, hogy az elmúlt év júniusában Belső Mongólia Alxa nevű körzetében, a mongol határhoz közel a hatóságok 100 kilométeres kerítést építettek a farkasok elleni védekezésül. Az állami média tudósítása szerint az elmúlt két évben több mint 600 juhot és 300 tevét vesztettek a körzet pásztorai. Az állatokkal farkasok végeztek. A tartomány más körzeteiből hasonló veszteségekről számoltak be. Tavaly decemberben farkas bukkant föl a Nagy Fal közelében, alig 50 kilométerre Pekingtől – erre a kínai sajtó szerint legalább huszonöt éve nem volt példa.

 Újra elszaporodtak?

Újra elszaporodtak?

A farkasok az emberi tulajdon ellen elkövetett támadásait a kormány és az állami sajtó, illetve a természetvédelmi szakemberek eltérően magyarázzák. A kormányjelentések és a sajtóbeszámolók egyértelműen a farkaspopulációk megerősödését illetve a ragadozók egyedszámának növekedését látják a jelenség hátterében. Ezzel szemben a környezet- és természetvédelmi szakemberek azt hangsúlyozzák, hogy a környezeti feltételek romlása, a fokozódó emberi tevékenység és a természetes élőhelyek csökkenése illetve pusztulása (elsivatagosodás) a farkasok zsákmányállatai egyedszámának csökkenését idézte elő. Mivel a természetes prédák száma csökkent, a farksok a nyájakat támadják.

(Gao Zhongxin) farkasszakértő szerint azonban ennek éppen „A farkasok száma feltehetően stabilizálódott, de a sivatagosodás és a sztyeppe pusztulása egyre nagyobb méreteket ölt, és új fenyegetést jelent számukra” – jelentette ki Kao Csung-hszin farkasszakértő, az AFP francia hírügynökségnek tett nyilatkozatában.

 A tevéket is megtámadják

A tevéket is megtámadják

A világtörténelem legnagyobb szárazföldi birodalmát megteremtő hódító, Dzsingisz kán gyors és mozgékony lovasságát éppen a farkascsordákról mintázta, amelyek ellen a korabeli hadseregek szinte tehetetlenek voltak. A mongol nomádok évszázadokon át küzdöttek a farkasok ellen, hogy megvédjék állataiikat, ugyanakkor a sztyeppék őreiként istenítették ezt a ragadozót.

„A farkasok a mongol kultúra központjában állnak, de ma kevesebb van belőlük. A fiatal mongolok nem is hallják már a régi farkastörténeteket, ez a dolog kezd kihalni” – meséli Lu Csia-min író, aki fiatal korában, a „kulturális forradalom” időszakában a mongol pásztorok között élt, és álnéven kiadott Farkastotem című nagysikerű könyvében a mongol farkaskultusz témáját dolgozta fel. Ő is egyetért azzal, hogy a fokozódó farkastámadások mutatják: az állatokra nyomás nehezedik. Ezt rossz jelnek tekinti a Kínában élő hatmilliós mongol etnikum és annak kultúrája számára.

 A farkasok fontos elemei a mongol kultúrának

A farkasok fontos elemei a mongol kultúrának

A vadászati tilalom feloldására irányuló törekvések eddig sikertelenek voltak, Kao Csung-hszin szerint azonban elterjedt az orvvadászat. Delger, a pásztor pedig egyelőre közelebb tartja otthonához a nyájat, és nem engedi szabadon az állatokat éjszakára. A juhok ára az utóbbi időben lement, ami még inkább nehezíti a pásztor helyzetét, aki a farkasok által elpusztított birkáiért beígért kárpótlást sem kapta meg.

Kapcsolódó cikkek:

  • Lekerülhet a farkas a veszélyeztetett állatok listájáról
  • Az USA-ban már nem mindenütt veszélyeztetett a szürke farkas

  • Hozzászólások

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

    Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

    Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

    A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

    Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

    Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

    E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

    Így hódították meg a mókusok a világot

    Így hódították meg a mókusok a világot

    A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?

    Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

    Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

    A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket