Végső pusztulás fenyegeti a Föld legváltozatosabb élőhelyét

40 éven belül teljesen eltűnhetnek Brazília atlanti-parti esőerdei. Az erdőirtások elleni kampányok ellenére ugyanis tovább folyik a kelet-brazíliai erdők pusztítása.
Brazília Atlanti-óceán parti esőerdei, amelyek egykoron, az európaiak érkezése előtt a trópusi zónában a kontinens teljes keleti partvidékét borították, volt a Föld fajokban leggazdagabb ökoszisztémája, és azokon a kis területeken, ahol még fönnmaradt, ma is az. A gyarmatosítás fél évezrede alatt azonban az atlanti erdők 93 százaléka eltűnt, amely folyamat elsősorban a mezőgazdaság illetve a faipar számlájára írandó.
Az utóbbi évtizedekben felerősödött kampányok sem tudták a szinte folyamatos erdőirtást megakadályozni: az INPE kutatóintézet és az SOS Mata Atlantica alapítvány kutatásai szerint 2000 óta 34 ezer hektár partvidéki esőerdő semmisült meg. „Ebben a tempóban az atlanti esőerdő 2050-re teljesen tönkre fog menni – jelentette ki Flavio Jorge Ponzoni, az INPE munkatársa. A kutatásban résztvevő Marcia Hirota pedig úgy fogalmazott, hogy az erdőirtás „elszabadult”.
A környezetvédők – a fajok, a genetikai sokféleség eltűnését nem számítva – az erdőirtás legkárosabb következményének a globális éghajlatváltozás további fölerősödését tartják, ugyanis szerintük az esőerdők féken tudják tartani a klímaváltozást. További probléma, hogy a 190 milliós Brazíliából 130 millió lakost az esőerdők látnak el vízzel.
Erdőirtás nyomán (Fotó: Michael K. Nichols)
A Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint áprilisban mintegy ötven környezetvédelmi szervezet, vállalkozás, egyetem és regionális kormány írt alá megállapodást az atlanti partvidék beerdősítéséről.
Ezzel egy időben viszont jó hírek érkeztek az Amazonas vidékéről. A WWF ausztriai szervezetének beszámolója szerint teljes sikerrel zárult a brazíliai Amazonas-menti esőerdők védelméért létrehívott ARPA- (Amazon Region Protected Areas) program első szakasza. A kiértékelés szerint a közel hat éves időtartamú projekt nem csak, hogy elérte célját, hanem bizonyos szempontokból felül is múlta azokat. A program lezárultával sem szűnik meg a veszélyeztetett területek aktív védelme: 110 millió dolláros alap áll rendelkezésre e célból.
Az ARPA-program keretén belül 2012-re 600 ezer négyzetkilométernyi egybefüggő esőerdőt szándékoznak különböző védettségi kategóriákba besorolni, hogy megóvják az erdőirtástól. Máig 145 ezer négyzetkilométernyi (valamivel több mint másfél Magyarországnyi) területet sikerült nemzeti parkká, ökológiai állomássá vagy biológiai rezervátummá nyilvánítani, és ezzel szigorú védelem alá helyezni.