Virágzik a Tisza

„A Tisza alsó, az országhatárhoz közeli szakaszán szerdán este volt az első nagyobb rajzás, egy százötven-kétszáz méteres partrészen négy-ötezer kérész járta násztáncát” – nyilatkozta Kasza Ferenc, a Csongrád Megyei Madártani Egyesület tagja.

A szakember szerint idén sok rovar fog előbújni, ugyanis a kifejlett tiszavirágok 3 éves lárvaállapotot követően kelnek ki, teljesen egyszerre, majd párosodnak és elpusztulnak. A nőstények még lerakják petéiket, majd követik a hímeket. Tekintve, hogy 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban is szép számmal jelentek meg az állatok, idén is nagy rajzás várható.

A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobbra megnövő kérészfaj, mintegy 8–12 centiméter hosszú. Ma már csak a Tiszában illetve mellékfolyóiban él, és rendkívül érzékeny a környezeti hatásokra. Rajzáskor a rövid násztáncot követően a lerakott, megtermékenyített peték lesüllyednek a folyó fenekére, ahol a belőlük kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába. A víz irányába nyitott vájatokban, az ún. kérészlyukakban egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú kolóniákban élnek. Három év elteltével, június elején a kérészlárvák a vízfelszínre úsznak, ahol vedlenek, s a belőlük kikelő, kifejlett szárnyas kérészek a víz felett megkezdik rajzásukat. A néhány méter magasan kavargó tömegben a hímek megkeresik párjukat, megtörténik a párzás illetve a petelerakás, s a kérészek befejezték földi pályafutásukat.

A kérészek alkonyatkor kezdődő kirajzásakor természetesen a ragadozók is készenlétben vannak. A vájatok bejáratánál békák állnak lesben, hogy elkaphassák az előbújó lárvákat. A vízben és a víz felszínén úszó állatkákra pedig halak illetve madarak csapnak le. Utóbbiak közül a sárgarigó, a sirály, az erdei pinty, a mezei veréb és a barázdabillegető áll lesben a part mentén.

A vízből kibúvó lárvák felkapaszkodnak a partról benyúló faágakra, a vízben álló stégekre, illetve ellepik a partfalakat, és ott vedlenek. A kifejlett állatok párzása pedig a levegőben, a kavargó rovarfelhőben valósul meg. A lárvák felszínre emelkedését követő néhány órán belül már elhalt tiszavirágtetemek borítják a folyó felszínét, s a rovarszőnyeg lassan tovasodródik. A lakoma a ragadozók számára is véget ért. A megtermékenyített peték pedig lesüllyednek a folyó fenekére.

Kapcsolódó cikk:
Akció a tiszavirág megmentésére