Kaliforniai kalmárinvázió
Kalifornia környékén az elmúlt években elszaporodtak az eredetileg trópusi vizekben élő Humboldt-kalmárok. Bár az emberre közvetlenül nem veszélyesek, a halakat megtizedelik .
Ezek a tízkarú lábasfejűek akár két méter hosszúra is megnőnek, tömegük pedig mintegy 50 kilogrammot tesz ki. „Az elmúlt öt évben jelentősen megnőtt a számuk Kalifornia part menti vizeiben. Ez azért különös, mert a Humboldt-kalmár (Dosidicus gigas) eredetileg a Csendes-óceán Egyenlítő környéki vizeiben él. Korábban csak néha bukkant fel északabbra” – olvasható Louis Zeidberg, a Stanford Egyetem kutatójának az Amerikai Tudományos Akadémia Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című szaklapjában publikált tanulmányában.
Zeidberg más kutatókkal együtt 1989 óta videokamerás megfigyelést végez a San Franciscótól délre lévő Monterey-öbölben. A víz alatti kamerákkal felvételeket készítettek, amelyek segítségével nyomon követhető a faj állományának változása.
A megfigyelések szerint 1989 és 1997 között még nem bukkantak fel Humboldt-kalmárok a térségben. 1997 után egy-két évre viszont többen is megjelentek, majd 1999 és 2002 között gyakorlatilag újra eltűntek. 2002 óta viszont folyamatosan és nagy számban vannak jelen a megfigyelt területen.
A kutatók a faj megjelenését és elszaporodását az El Ninóval hozzák összefüggésbe. Ugyanis kimutatható, hogy azokban az években, amikor az El Nino erős volt megnőtt ezeknek a ragadozóknak a száma, mivel a meleg tengeráramlások segítségével a kalmárok észak felé húzódhattak. Mivel az El Nino nagyjából hatévente jelentkezik, és ezek a ragadozók csak egy-két évig élnek, tömeges megjelenésük hátterében más okok is állnak.
A Humboldt-kalmárok elszaporodása annak is tulajdonítható, hogy a területen eredetileg előforduló ragadozók, mint például a tonhalak jelentősen visszaszorultak. Emellett úgy tűnik a faj nagyon alkalmazkodóképes, ugyanis a felvételek azt mutatják, hogy a Humboldt-kalmárok több száz méteres mélységben is vadásznak, ahol a víz hőmérséklete alig éri el a 8 Celsius fokot.
A kalmárok elszaporodása nem jelent közvetlen veszélyt az emberre, viszont annál nagyobb gondot okoz a halászoknak. Az elmúlt években ugyanis a kalmárok állományának növekedésével párhuzamosan jelentősen visszaesett a tonhalfélék és a tőkehal állománya a térségben.
Kapcsolódó cikkek:
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
