Stefánia, Jakab2020. november 28., szombat
Természet

A gigászok földje

2009.07.09.Admin
National Geographic Magyarország

A Yosemite-völgy a Sierra Nevada mélyén olyan eldugott hely volt, hogy egészen 1851-ig, amíg az Egyesült Államok hadseregének mariposa zászlóalja háborúba nem kezdett az itt élő törzszsel, fehér ember be sem tette ide a lábát. A Yosemite szó szerinti jelentése: „azok, akik gyilkolnak”. Ez eredetileg arra a harcias indián törzsre utal, amely a völgyet uralta: a környéken élő békés miwok törzsek nevezték így őket.

Alig négy órára San Franciscótól fekszik az észak-amerikai kontinens egyik legszebb gyöngyszeme, az UNESCO-világörökség részét képező Yosemite Nemzeti Park, amely évente több mint három és fél millió látogatót vonz a világ minden tájáról, akik közül a legtöbben csak a Yosemite-völgy 18 négyzetkilométernyi részét ismerik.

Gránitsziklák, zuhatagok és mamutfenyők birodalma
A világ egyik legmagasabb, 900 méteres sziklaóriása, az El Capitan a Merced folyó lankás, erdővel borított partján emelkedik, a Yosemite-völgy bejáratánál. A völgy túlsó végén a Half Dome hatalmas gránittömbje emelkedik. A völgy felé néző függőleges sziklafal 670 méter magas, hátsó részét a jég formálta gömbölyűre.

Egy szikláról három hatalmas lépcsőn zúdul alá, 739 méter mélyre a Yosemite-vízesés, amely magasságát tekintve az ötödik legnagyobb a világon. A vízesés nyáron sokszor kiszáradhat, ám tavasszal, amikor a legnagyobb a vízhozama, félelmetes robajjal zúdul alá.

A 3081 négyzetkilométernyi területű nemzeti park számos más vízesés otthona is, amelyek a legnagyobbak Észak-Amerikában. Nemcsak méreteivel, de látványával is kiérdemli a figyelmet a Bridalveil (Menyasszonyi fátyol), amelynek fehér fátyolként lebegő vize 190 méterről zuhog a mélybe.

 A közel 200 méteres Bridalveil- (Menyasszonyi fátyol) zuhatag

A közel 200 méteres Bridalveil- (Menyasszonyi fátyol) zuhatag

A parkban azonban másfajta óriások is megtalálhatók, például a növényvilág egyes képviselői. Igazi gigász köztük a Mariposa ligetben álló göcsörtös, villám sújtotta öreg fenyő, a Grizzly Giant. Az óriási mamutfenyő életkorát 2700 évre becsülik, és társaival együtt jól érzik magukat a ligetben. Hatvan méternél is magasabbra nőnek és igen terebélyesek. Némelyik törzse olyan vastag, hogy akár egy 12 főből álló csoport is fényképeztetheti magát előtte anélkül, hogy teljesen kitakarná a fát. Az egyik fenyő törzsét pedig középen ismeretlen okból kivájták. Az így keletkezett alagúton egy személyautó kényelmesen átfér úgy, hogy a megmaradt farész elbírja a hatalmas fát, és életben is tartja. K

A medvékre vigyázni kell!
orábban az itt élő gigászokhoz tartozott a grizzly is, ám az utolsó ismert egyedet 1895-ben lelőtték, így ma csupán kisebb testű rokona, az amerikai feketemedve (baribál) él a parkban. Számuk a becslések szerint 300 és 500 között mozog, elnevezésük viszont megtévesztő lehet, hiszen az egyes medvék színe széles skálán mozoghat a világosbarnától a vörösesbarnán át a feketéig.

 Feketemedvék (Fotó: Nobert Rosing)

Feketemedvék (Fotó: Nobert Rosing)

A Sierra Nevada enyhe tele miatt az itt élő medvék rövidebb időre vonulnak csak vissza barlangjukba, mint hidegebb tájakon élő társaik, sőt vannak olyan egyedek is, amelyek az egész telet aktívan töltik a Yosemite parkban. Általában éjszaka indulnak élelem után, és gumókkal, fiatal hajtásokkal, halakkal, mézzel, bogyókkal, bogarakkal és magvakkal táplálkoznak. Persze néhányan előnyben részesítik a dúsan megrakott szendvicset, kekszet, gyümölcsöt és minden, normál esetben emberi fogyasztásra szánt táplálékot. A medvék jó esetben csak az autót törik fel, rosszabb esetben a gazdáját tépázzák meg egy-egy jó falat reményében. Évről évre sok autó és ember szenved kisebb-nagyobb sérüléseket a medvék által. A park vezetősége számos szabály bevezetésével és hasznos tanácsokkal igyekszik megóvni a látogatókat, így például a szabadban semmiképp, de még a kocsiban vagy a sátorban sem szabad ételt hagyni, a tárolásra külön zárható szekrények állnak rendelkezésre. Itt is érvényes a szabály: ez nem állatkert, a medvék pedig nem háziállatok. Ők élnek itt, az ember csak látogató.

A medvékkel ellentétben az itt élő coyote, azaz prérifarkas tartózkodóbb állat. A rangerek szerint főleg a téli hónapokban szegődnek az ember nyomába egy-egy jó falat reményében, és ha az ember nem próbálja megérinteni, netán bántani, akkor nem veszélyesek.

John Muir öröksége

 Half Dome

Half Dome

Nyáron a rőt színű öszvérszarvasok – amelyek hatalmas füleik után kapták nevüket – könnyen észrevehetők, amint az ezerszínű virágokkal borított réten vagy az erdőben legelésznek. Ősszel a hulló falevelektől a Yosemite vörös és sárga színekben pompázik. A téli fehérségben a zuhatagok vize is megfagy.

A Yosemite völgyet és tágabb környezetét 1890-ben nyilvánították nemzeti parkká lenyűgöző szépségének és John Muir skót származású természettudósnak köszönhetően. John Muir fáradhatatlanul dolgozott a terület eredeti állapotának megóvásáért. A tudós ezt írta: „Egyetlen emberkéz építette templom sem vetekedhet a Yosemite szépségével… Falainak minden sziklája mintha életre kelne… Mintha a természet itt gyűjtötte volna össze a legféltettebb kincseit.” Igaza volt…

Ceglédi Ferenc

Forrás: Chili Magazin

Hozzászólások

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

Hangyák, melyek bioásványból növesztenek páncélt

A hangyafaj egyéb szempontból, például mezőgazdasági tevékenysége miatt is érdekes.

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

Így hódították meg a mókusok a világot

Így hódították meg a mókusok a világot

A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

Új módszerrel mutatható ki a méheket pusztító méreg

Új módszerrel mutatható ki a méheket pusztító méreg

A piretroidok nagyban hozzájárulnak a méhpopulációk csökkenéséhez, az anyagok észlelése azonban nem egyszerű feladat.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket