Víz alatt úszó szarvasfélét figyeltek meg
A szokatlan jelenséget második alkalommal jegyezték le az ún. egérszarvasok egy fajánál, a nagy kancsilnál. A meglepő viselkedés a kutatók szerint evolúciós kérdésre is választ adhat.
Nem várnánk, hogy egy legelészés közben felriasztott szarvas homlokegyenest beleugorjon a legközelebbi tóba, majd perceket töltsön a víz alatt. Mégis ezt figyelték meg Borneó szigetén a Nature Conservacy természetvédelmi szervezet indonéz tagszervezetének munkatársai. A Süddeutsche Zeitung online kiadásának berszámolója szerint a kutatók egy terepkutatás során pillantották meg a mintegy harminc centiméter magas, agancs nélküli nagy kancsilokat (Tragulus napu), amint egy folyóban úsztak. Amikor az állatok észrevették az embereket, alámerültek. Az elkövetkezendő órában csupán párszor bukkantak fel levegőt venni. Ezt a viselkedést eddig mindössze egyszer sikerült megfigyelni, Ceylon szigetén.
„Teljesen sokkszerűen ért. A kancsilok szemmel láthatóan jól érezték magukat a víz alatt, mintha csak erre teremtették volna őket” – számolt be az élményről Gehan de Silva Wijeyeratne természetfotós.
„Ennél is fontosabb azonban az eset evolúciós tanulsága” – jelentette ki Erik Meijaard, a Nature Conservacy ökológusa. A felfedezés ugyanis alátámasztja azt az elméletet, hogy a bálnák és a páros ujjú patások közeli rokonságban állnak egymással. Ezt a biológiai közelséget egy két évvel ezelőtt talált ősmaradvány, a negyvennyolc millió éves Indohyus kövülete is bizonyítja.
Ennek a kérődzőnek a csontváza tartalmaz olyan elemeket, amelyek a bálnák csontozatára emlékeztetnek.
Ezért a paleontológusok úgy vélik, az Indohyus visszatért a vízbe, és több millió év alatt belőle fejlődtek ki a mai bálnák. Az a tény, hogy az ázsiai egérszarvasok máig merülgetnek, igazolhatja ezt az elméletet.
A kancsilok valójában nem tartoznak a szarvasfélék családjába, külön családot (Tragulidae) képeznek a párosujjú patások rendjén, ezen belül is a kérődzők alrendjén belül. Tíz fajuk Afrikában, Indiában, Sri Lankán és Délkelet-Ázsiában honos.
Kapcsolódó cikk:
A bálnák őse egy őzszerű lény volt
Emberi hatások a pumák létszámában
Egy átfogó kutatás szerint Kalifornia pumái nagyobb eséllyel pusztulnak el emberi hatások miatt, mint természetes okokból.
Lepkék és denevérek éjszaki harca
A halványzöld, hosszú szárnyú, arasznyinál alig kisebb amerikai holdasszövő (Actias luna) fura egy szerzet.
Mégis mikor halt ki a tasman tigris?
A tasman tigris, vagy más néven erszényesfarkas a bizonyítékaink alapján 1936-ban halt ki, miután utolsó példánya a hobarti állatkertben elpusztult.
Kígyónak nézik
A természetben tett kirándulások során erdei utakon a leggyakrabban látott elpusztított állat a közönséges lábatlangyík (Angulis fragilis) vagy más néven törékeny gyík.
Segítsünk a fogságba esett békákon!
A lakosság is segítheti a vízóraaknák, pincék fogságába került békák, elsősorban a varangyok mentését.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
