Ki nyerte volna a dinoszauruszok futóversenyét?
Bár a T. rex nem vehette föl a versenyt egy terepjáróval, ahogy azt Spielberg filmjében láthattuk, azért a 13 méter hosszú, 6 tonnás dinoszaurusz könnyedén elérhette a 30 km/órás sebességet.
A Proceedings of Royal Society B szaklapban megjelent tanulmány társszerzője, Phil Manning, a Manchesteri Egyetem paleontológusa elmondta a sajtónak, hogy vizsgálatuk az eddigi legpontosabb elemzése a dinoszauruszok futási sebességének.
„Nem vettünk alapul valamely ma élő fajt, és nem számoltunk vele arányosan, mintha úgy viselkedne mint egy dinoszaurusz (ahogy más elemzések tették), hanem a tudomány segítségével voltaképpen életre keltettük az állatokat” – mondta Manning. A tudós és munkatársai nagy kapacitású számítógépet és speciálisan kifejlesztett programot használtak a T. rex-szel és a többi állattal kapcsolatos számításokhoz.
A kutatók először betáplálták három ma élő állat – az ember, az emu és a strucc – csontozatával, izomzatával, tömegével és egyéb tulajdonságaival kapcsolatos adatokat. Mivel e fajok maximális sebessége már ismert, a bevitt adatokkal tesztelték a számítógép pontosságát. A komputer pontosan meghatározta, hogy egy átlagos, jó kondícióban lévő férfi csúcssebessége 28 km/óra, az emu 48 km/órás sebességgel fut, a strucc pedig elérheti a bámulatos 55 km/órás sebességet, amivel a leggyorsabb ma élő kétlábú állat.
Ezután a tudósok betáplálták öt, két lábon járó húsevő dinoszaurusz hasonló adatait. Az öt állat a következő volt: a 3 kg-os Compsognathus, a 20 kg-os Velociraptor, a 430 kg-os Dilophosaurus, a 3400 kg-os Allosaurus és a több mint 6000 kg-os Tyrannosaurus rex.
A képzeletbeli dinoszaurusz-futóversenyen a világ legkisebb ismert dinoszaurusza, a Compsognathus győzött volna, amelynek sebessége elérhette a 65 km/órát. Ez a kis állat nagyjából akkor volt, mint egy mai pulyka.
A többiek sebessége a következők szerint alakult: Velociraptor: 40 km/óra, Dilophosaurus: 38 km/óra, Allosaurus: 34 km/óra és végül a Tyrannosaurus: 30 km/óra.
Az adatokból látszik, hogy az állatok sebessége általában a testtömeggel fordított arányban áll, hacsak nem fejlesztett ki valamilyen sebességnövelő módszert az evolúció folyamán. Ráadásul a tehetetlenség is korlátot szab a gyorsaságnak, hiszen egy hattonnás ragadozó állat képtelen lenne 30 km/órásnál sokkal nagyobb sebességről idejében megállni anélkül, hogy a zsákmánnyal együtt magát is össze ne törje.
Magyarországon is láthatunk keselyűt
A fakó keselyű egykor jóval gyakoribb volt hazánkban, ma elvétve lehet vele találkozni.
Madarak terjesztik Új-Zéland egyes gombáit
A szarvasgombaféléket és néhány hasonló fajt világszerte emlősök terjesztik, ám Új-Zélandon nincsenek őshonos szárazföldi emlősök.
Ennek köszönhetjük a kaktuszok sokféleségét
Feltárták, miként alakult ki a kaktuszok alakban és méretben is igen változatos világa.
Milliós csapatokban rajzanak a dunavirágok
Magyar fejlesztés segíthet megóvni a különleges rovarokat.
Ezek a rovarok igazi öngyilkos merénylők
A termeszek egy különleges enzim segítségével mintegy felrobbantják magukat az ellenségeik közt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
