Elza, Natália, Blanka, Bonita2020. december 01., kedd
Természet

A zöld pokol

2009.07.30.Admin
National Geographic Magyarország

Inferno verde – vagyis „zöld pokol”. Így emlegették valaha Amazónia óriási őserdejét az európai telepesek. A kezdeti idegenkedés azonban nem akadályozta meg utódaikat abban, hogy kihasználják az erdőterület végtelennek látszó erőforrásait, míg végül a kimeríthetetlennek hitt régió is veszélyeztetetté vált.

Az Amazonas-medence mára a bolygónkkal való együttélés szimbólumává vált. Ha itt sem sikerül megőrizni a természeti rendszerek működőképességét és fenntartható pályára állítani a gazdálkodást, akkor annak az egész világ látja kárát. Még lehet mit tennünk, de a pont, amikor már esetleg nincs visszaút, sokak szerint közel van.

Az Amazonas medencéjén nyolc ország és Franciaország tengeren túli megyéje osztozik, legnagyobb részben Brazíliához tartozik. 7, 1 millió négyzetkilométeres területén az Egyenlítővel párhuzamosan folyik (a pilóták „látható egyenlítőként” is emlegetik) a világ legnagyobb édesvizű folyója, amely több vizet szállít az Atlanti óceánba, mint Európa összes folyója együttvéve. Az irdatlan méretű alföldön az Amazonas és mellékfolyói a világ legnagyobb, és legtöbb fajnak otthont adó esőerdejét hálózzák be. De az esőerdőkön kívül a szavannák és a különböző vizes élőhelyek is nagy területeken húzódnak végig. A változatos élőhelyeken óriási biológiai sokféleséggel találkozunk. Az olyan híres fajok, mint a jaguár, a kétujjú lajhár, vagy a jácintkék ara mellett talán nem is gondolnánk, hogy több mint 300 emlős él itt (ebből 51 majomfaj) valamint 1000 madár, 700-nál is több édesvízi hal és összesen közel ugyanennyi kétéltű- és hüllőfaj (köztük az anakonda) fordul elő. Itt él a Föld összes lepkefajának negyede (köztük a legnagyobb szárnyfesztávú is). 40 000 különböző növényfaj alkotta vegetáció ad számukra búvóhelyet és táplálékot.

 Marhák legelnek a felégetett esőerdő helyén

Marhák legelnek a felégetett esőerdő helyén

Amazóniát számos veszély fenyegeti, ráadásul a káros folyamatok sebessége aggasztóan magas. A legismertebb, központi probléma az erdőirtás, amelynek elsődleges célja a mezőgazdasági területek nyerése. Elsősorban szójaültetvényeket és marhalegelőket hoznak létre a kiirtott parcellák gyenge talaján, amelyek ha kimerülnek (gyakran már három év alatt), az irtásos-égetéses módszerrel dolgozó telepesek új területek után néznek. Amazónia belsejét az utak építése tárja fel az erdőirtás előtt. Évente negyed Magyarország nagyságú erdőterület tűnik el, ami négy focipályának felel meg percenként. Ilyen ütemű erdőirtás mellett 2030-ra az erdőterület 55 százaléka megsemmisül. Az itt található élő növényi anyagban óriási mennyiségű szén tárolódik, ezért az erdők irtása során a légkörbe jutó szén-dioxid nagymértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez. A felmelegedés további veszélyeket jelent a szétdarabolódó erdőterületre, amely szavannává alakulva elveszíti élővilágának nagy részét, és további jelentős szénmennyiséget juttat a levegőbe. Az ördögi kör lassan felőrli a természeti erőforrásokat, megszűnteti az itt élő 30 millió ember létalapját, és a klímaváltozást erősítve további veszélyeket jelent a távoli tájakon élőkre is.

 Itt él a Föld összes lepkefajának negyede...

Itt él a Föld összes lepkefajának negyede…

A WWF több mint 40 éve küzd Amazónia természeti erőforrásainak megmentésért. A helyben élő közösségekkel és a helyi kormányokkal közösen igyekszik olyan megoldásokat találni, amelyek nem csak természetvédelmi szempontból előnyösek, de a helyben élők megélhetését is segítik. Mivel a térség országai is egyre inkább integrálódnak a globális gazdaságba, és ezáltal a források iránti kereslet is növekszik, nagy kihívás a fenntarthatóság lehetőségeit megtalálni.

 Ez az apró béka csupán egy a több száz itt honos kétéltűfaj közül

Ez az apró béka csupán egy a több száz itt honos kétéltűfaj közül

Az egyik legfontosabb feladat a még érintetlen vadonban egy védett területekből létrehozott hálózat kialakítása, az Egyesült Államok nemzeti park- és vadrezervátum-hálózatának mintájára. Az ARPA (Amazon Region Protected Areas) Program tíz éven belül másfélszer akkora védett terület hálózatot hozhat létre, mint észak-amerikai példaképe. A WWF egyik legnagyobb sikere a perui Alto Purús védelmi zóna, amely több, mint 25 000 négyzetkilométeres területével a világ legnagyobb olyan trópusi védett területe, amely egyúttal az őslakosok számára is védelmet jelent. A védelmi zóna több erdőterület összekapcsolásával egy több mint 1000 kilométer hosszú természetvédelmi folyosót hozott létre Bolívia Peru és Brazília területein. Az ehhez hasonló ökológiai folyosók létrehozása és fenntartása az egyetlen lehetőség arra, hogy olyan nagy mozgásigényű és kiterjedt vadászterületeket használó fajok is fennmaradhassanak, mint a jaguár.

 Kayabi indiánok a brazíliai Juruena Nemzeti Park területén

Kayabi indiánok a brazíliai Juruena Nemzeti Park területén

A nem védett területeken elsőrendű fontosságú az erdő- és mezőgazdaság fenntartható módjainak megtalálása. A természetvédelmi szempontokat és az őslakosok jogait egyaránt tiszteletben tartó faanyagtermelést különböző tanúsító rendszerek, így az FSC szavatolja, amelyet fokozatosan lehet bevezetni az Amazonas országaiban. A WWF más programokkal is hozzájárul Amazónia különleges élővilágának megőrzéséhez. Kutatással, szakmai tanulmányokkal és a helyiek felé történő kommunikációval egyaránt segíti a kormányok és más szereplők munkáját, amely a fakitermelés ellenőrzésén túl a tiltott állatkereskedelmet is érinti. Számtalan növény és állatfaj egyedei lépik át ugyanis jelenleg a térség gyengén ellenőrzött határait, élve vagy holtan. A legkedveltebb papagájokat, mint pl. a 60 évig is élő sárgaszárnyú arákat ugyanakkor nem szükséges a természetben begyűjteni, van lehetőség a tenyésztésükre. A legfontosabb talán azt megértenünk, hogy természet ajándékairól nem kell minden esetben lemondanunk, de annak működőképességét minden áron meg kell őriznünk. Amazónia ezt üzeni számunkra.

 Arapapagájok a Rio Negro közelében

Arapapagájok a Rio Negro közelében

Gálhidy László
WWF Magyarország

Kapcsolódó cikkek:

  • Végső pusztulás fenyegeti a Föld legváltozatosabb élőhelyét
  • Az indiánok megelégelték Amazónia kifosztását

  • Hozzászólások

    Madarak fényben és árnyékban

    Madarak fényben és árnyékban

    Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

    Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

    Hódok segíthetnek megakadályozni a nagy áradásokat Angliában

    Több mint négyszáz év után először épült hódgát a délnyugat-angliai Exmoor területén.

    A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

    A Hortobágyon téli szállásukra indultak a legelő állatok

    Téli szállásukra indultak a legelő állatok 2020. november utolsó hétvégéjén a Hortobágyon - közölte a hírt Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. sajtóreferense az MTI-vel.

    Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

    Visszatérnek a kék bálnák Déli-Georgia szigetéhez

    50 évvel a bálnavadászat megszüntetése után ismét kék bálnák járnak az antarktiszi sziget környezetében.

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    A jaguárpopuláció csökkenésének okai

    Egy újonnan elkészült kutatás szerint a klímaváltozás hatásait egyelőre jól viselnék a jaguárok, ám az ugyanezen okból megfogyatkozó zsákmányállataik nélkül ők is a vesztesek közé kerülnek.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket