Folyók szelleme
Delfinek suhannak a fák között. Kígyómód tekergőznek a víz alatt, cikázva siklanak a tekervényes ágak, fatörzsek rengetegében. Testük rózsaszínű, állkapcsuk csőrformára nyúlt, fogazatuk erős, parádés ügyességgel kapkodják a lombok közt nyüzsgő zöld halakat. A helyszín az Amazonas felső folyása. Olvasható, a Magazin augusztusi lapszámában.
ÍRTA MARK JENKINS
ÉNYKÉPEZTE KEVIN SCHAFER
Részlet a Magazin most megjelent augusztusi lapszámából
Delfinek suhannak a fák között. Kígyómód tekergőznek a víz alatt, cikázva siklanak a tekervényes ágak, fatörzsek rengetegében. Testük rózsaszínű, állkapcsuk csőrformára nyúlt, fogazatuk erős, parádés ügyességgel kapkodják a lombok közt nyüzsgő zöld halakat. Mindez nem holmi látomás, netán egy rövid passzus Gabriel García Márquez készülő regényéből. A helyszín az Amazonas felső folyása, a perui Iquitos alatti folyószakasz. Az esős évszakban megduzzad a folyó, elárasztja az esőerdőt, a fák közé csábítja az édesvízi delfineket. Az amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis) mintegy 15 millió évvel ezelőtt, a miocén korban vált külön óceáni őseitől.
Abban az időben még magasabb volt a tengerek szintje, alighanem az Amazonas-medencét is sekély, édesvízzel elegy tengervíz töltötte ki – meséli Healy Hamilton biológus, a Kaliforniai Tudományos Akadémia (cas) San Franciscó-i tagozatának munkatársa. Idővel visszahúzódott az amazóniai beltenger, magyaráz tovább Hamilton, de a delfinek megmaradtak a medencében. Fejlődésük az idők során külön irányt vett, olyannyira, hogy ma már alig hasonlítanak a delfinnép közismert képviselőjére, a palackorrú delfinre. Homlokuk erősen kidudorodik, állkapcsuk megnyúlt és elvékonyodott. Jellegzetes koponyaalkatuknak jó hasznát veszik, amikor kusza ágrengetegben vadásszák a halakat vagy rákfélék után kotorásznak az iszapban.
A tengerlakó delfinekkel ellentétben nyakcsigolyáik nem nőttek össze, így a nyakukat akár derékszögben is el tudják fordítani, gond nélkül szlalomoznak a víz alá került fák között. Úszóik szélesek, hátúszójuk viszont kicsiny, könnyen átfér a szűk réseken. Szemük feltűnően apró, ám az iszapos vízben nem is a látás a legfontosabb: ultrahangnyalábokat kibocsátva-felfogva mérik be és szerzik meg zsákmányukat.
Négyféle folyamidelfinről tudunk, ezek közül a 200 kilogrammos, 2, 5 méter hosszú amazonasi boto a legnagyobb testű. Három rokona az indiai Gangesz és a pakisztáni Indus, a kínai Jangce, valamint az Argentína és Uruguay határát képező La Plata folyam lakója.
A teljes cikk olvasható a Magazin most megjelent augusztusi lapszámában
Új hóvirágfajt fedeztek fel a Nyugat-Balkánon
A Balkánon összesen 9 őshonos hóvirágfaj él, az új növény nagy magasságú hegyi rétek lakója, és csak egy helyszínről ismert az előfordulása.
Költeni kezdtek hazánk ritka ragadozó madarai
A veszélyeztetett kerecsensólymok állománya Magyarországon kívül mindenütt csökken.
Ezek hazánk leggyakoribb téli madarai
Lezárult az MME által szervezett 3. Téli madárles.
Elkezdődött a békák tavaszi vonulása
A kétéltűek nagy számban vándorolnak a vizes élőhelyekre, ám ez az út nagyon veszélyes lehet rájuk nézve.
Erdők napja: kezdődik a nagy tavaszi szemétszedés
Ötödik alkalommal rendezik meg a Tavaszi Nagytakarítást, amely egészen a Föld napjáig tart majd.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
