Két-három generáció múlva kihalhat az óriáspanda
Kínában a gazdasági fellendüléssel együtt járó infrastrukturális beruházások komolyan fenyegetik az óriáspandák élőhelyeit. Ez két-három generáció múlva a faj kipusztulásához vezethet.
„A probléma az, hogy a pandák egyre kisebb – nem összefüggő – területekre szorulnak, így nem nyílik lehetőségük arra, hogy szabadon bóklászva más pandákkal találkozzanak, ezáltal pedig nagyban csökken a szaporodás lehetősége” – olvasható a Global Times kínai napilapban a Természetvédelmi Világalap (WWF) szakértőjének nyilatkozata. „Amennyiben a pandáknak nincs lehetőségük a más területeken élő fajtársaikkal való párzásra, akkor két vagy három generáció múlva akár ki is halhatnak. Most kell tennünk valamit” – jelentette ki Fan Csöjung, a WWF pekingi székhelyű faj-programjának vezetője.
A beltenyészet egyre növekvő kockázata azonban nem csak az állatok betegségekkel szembeni ellenállását csökkenti, hanem szaporodási képességüket is gyengíti. Az épülő főútvonalak pedig nagy szerepet játszanak a pandák szabad mozgásának akadályozásában. „Előfordulhat, hogy fel kell hagynunk néhány útvonal megépítésével. Nem tudom a megoldást erre a problémára” – nyilatkozta Fan.
Kínában jelenleg mintegy 1590 panda él vadon, elsősorban a délnyugati Szecsuan, a tőle északra fekvő Sanhszi illetve az ettől nyugatra található Kanszu tartományok területein. A korábbi jelentések alapján ezek közül mindössze 180 bambuszmedve született fogságban. A természetes élőhelyüket ért környezeti terhelések mellett az állatok hírhedten alacsony libidója is hozzájárult ahhoz, hogy számuk az utóbbi időben alaposan megcsappant.
Panda a Volong-rezervátumban
A tenyésztők ezért olyan taktikákkal is próbálkoztak már, mint a más pandák „incselkedését” bemutató „pandapornók” levetítése, vagy olyan „szextorna” alkalmazása, amely vélhetően párosodásra ösztönzi az állatokat.
A fekete-fehér pandákat éppen 140 éve ismerte meg a Kínán kívüli világ. 1869-ben, a Szecsuan tartománybeli Ja-anban lőttek le a vadászok egy állatot, amelyről a francia Jean Pierre Armand David atya készített alapos leírást. A mostani évforduló alkalmából, a pandarajongók végigjárhatják a természettudományokban is jártas katolikus misszionárius útját és megismerkedhetnek a bambuszmedvék természetes élőhelyeivel és védelmük fontosságával.
Kapcsolódó cikkek:
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
