Mindent a szaporodásért! – Nemváltoztató halak
Ha a populáció fennmaradása szempontjából szükség van rá, az ajakoshalak képesek spontán módon megváltoztatni a nemüket – életük során akár többször is.
Nőstény vagy hím? Egyes ajakoshalak számára ez csak döntés kérdése. Az ajakoshalak némelyike ugyanis tökéletes „nemváltoztató” képességgel bír, nemüket a „társadalmi környezet” függvényében képesek változtatni. Ráadásul életük során nemcsak egyszer dönthetnek a nemváltoztatás mellett.
„A kékfejű ajakoshal, Thalassoma bifasciatum fiatal egyedei a környezetükben lévő fajtársak nemi arányának függvényében maguk döntik el, hogy nőstényekké vagy hímekké fejlődjenek-e. A nem ezeknél a halaknál tehát csak későn alakul ki. Ez a populáció fennmaradása szempontjából sorsdöntő, hiszen így jelentősen nő a szaporodási esélyük” – áll a Proceedings of the Royal Society: Biological Sciences című biológiai szaklapban megjelent tanulmányban.
A kékfejű ajakoshalnál nemcsak későn alakul ki a nem, hanem még felnőtt korban is módosíthatják azt. A nem változásával a külső megjelenés és a viselkedés is átalakul.
A nem elsősorban attól függ, hogy hány fajtárs él a közelben. Alacsony egyedszámnál nagyobb a valószínűsége, hogy a hímek nősténnyé változnak; nagy populáció esetén pedig fordítva, azaz a nőstények alakulnak át hímmé. Ez azt mutatja, hogy a nem – az emlősökkel és a madarakkal szemben – nem genetikailag kódolt.
Németország partjainál, az Északi-tengerben szintén ismert ilyen tulajdonsággal bíró faj, mégpedig a csíkos ajakoshal, Labrus bimaculatus.
Az északi vizek sokszínű élővilágát bemutató természettudományi múzeumban, a tönningi Multimar Wattforumban a közelmúltban a látogatók saját szemükkel figyelhettek meg egy ilyen átalakulást. Egy évekig nőstényként élt egyed alakult át hirtelen hímmé, vörös színét váratlanul kékre cserélte.
Nem csak az ajakoshalak családjába tartozó fajok képesek azonban nemváltoztatásra. Jellemző ez a tulajdonság a bohóchalra (, Amphiprion ocellaris) is, amelyet a nagyközönség a Némó nyomában című hollywoodi rajzfilm főhőseként ismerhet leginkább. Az ivadék kezdetben mindig hím, majd később – ha a helyzet szükségessé teszi – nősténnyé alakul. Ha egy páron belül a nőstény elpusztul, a hím nősténnyé alakul, és hím párt keres magának; így nem kell messzire mennie a párválasztáshoz, hiszen hímet könnyebben talál, mint nőstényt.
Kapcsolódó cikkek:
Biztonságos szex a világ legveszélyesebb pókjával
A Sydney-tölcsérhálóspókot tartják a világ legveszélyesebb pókfajának, a faj párzási rítusát most sikerült először részleteiben megfigyelni.
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Egyszerű tollruhás rovarvadász
A nagyobb városi parkokban, kertes házak között április második felétől gyakran hallani a szürke légykapók (Muscicapa striata) kapcsolattartó „cit-cit” hangját. Érdemes a lombkorona felső részében megkeresni a hang gazdáját.
2023. május asztrofotója: Nemzeti színekben tündökölt a sarki fény
Izland szigetén nem lehetett betelni a káprázatos jelenség látványával.
Megszökhet kertjeinkből a kokárdavirág és inváziós fajjá válhat
Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói inváziós hajlama miatt nem javasolják a kokárdavirág kertekbe ültetését.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
