Kihaltnak hitt teknősre bukkantak Mianmarban
Amerikai kutatók a lapos partiteknős (Heosemys depressa) öt példányára bukkantak a délkelet-ázsiai ország egy elhagyatott vidékén.
Az alig 30 centiméteres Heosemys depressa barna páncélját fekete pettyek tarkítják. Utolsó ismert példányát 1908-ban a brit hadsereg egy tisztje ejtette foglyul. Ezután majd egy évszázadig úgy vélték, hogy a lapos partiteknős természetes élőhelyein többé nem fordul elő, míg 1994-ben fel nem tűnt az ázsiai élelmiszerpiacokon. Más ázsiai teknősfajtákhoz hasonlatosan a Heosemys depressát is részben a húsáért, részben orvosi célzattal vadászták-vadásszák, s ezzel a kihalás szélére sodorják a hüllőket.
A lapos partiteknős csupán néhány példányát tartják állatkertekben, ám az állatok fogságban nehezen szaporodnak. A Heosemys depressa egyedei ugyanis évente csupán egyszer párosodnak, a kicsinyek 100 nap múlva kelnek ki a tojásból.
Steven Platt, a texasi Sul Ross Állami Egyetem kutatója a New York-i Wildlife Conservation Society (WCS) természetvédő szervezet munkatársaival közösen május 31-én egy nehezen megközelíthető mianmari elefántrezervátumban talált rá a ritka teknős első példányára. A rezervátumot áthatolhatatlan bambuszerdők uralják, amelyeken keresztül csupán az elefántok által tört csapások vezetnek.
Steven Platt és a New York-i székhelyű természetvédelmi szövetség ajánlása szerint őrizni kellene az elefántrezervátumba vezető utakat, hogy megakadályozzák az orvvadászok bejutását. Ugyanakkor terveket kellene kidolgozni a lapos partiteknős megóvása érdekében.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Sikeresebb a polip, ha hal társával együtt vadászik
Nem túl gyakori, hogy két teljesen különböző állatfaj közösen szerez élelmet, ezt most polipok és halak esetében figyelték meg részletesen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
