Fotók az átlátszó békáról
Átlátszó békát tenyésztettek a Hirosimai Egyetem kutatói közönséges japán barnabékából (Rana japonica).
“Ez az első átlátszó négylábú állatfaj” – jelentette ki Szumida Maszajuki, az egyetem kétéltű-biológiai intézetének professzora a hírügynökségeknek.
Az áttetsző bőrön keresztül élőben tanulmányozható a belső szervek fejlődése és működése. Megfigyelhető a betegségek kialakulása is, rákos gócba fecskendezett fluoreszkáló fehérjével például nyomon követhető, ahogyan a tumor növekedik.
Nincs szükség élveboncolásra, ami azért is fontos, mert az állati jogokért küzdő civil szervezetek világszerte tiltakoznak az állatok iskolai boncolása miatt és követelik, hogy humánus módszereket vezessenek be a biológia-oktatásban.
A kifejlett egyedek is átlátszóak maradnak, így aztán ugyanazt a békát az életciklus minden szakaszában vizsgálni lehet. „Egyszerű és olcsó módszer ez például annak feltárására, hogy bizonyos vegyi anyagok miként hatnak a májra és a csontozatra” – nyilatkozta Szumida.
A tudósok azt tervezik, hogy szabadalmaztatják az átlátszó békát. A nemesítési eljárást azonban még nem sikerült tökéletesíteni: 16 tenyészbéka közül csak egy átlátszó, és utódai megint barnák lesznek. „Egyelőre gyengén fejlődnek a peték, és így nehéz fenntartani a fajt több generáción keresztül” – mondta a kutatásvezető.
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
