Kihalhat a Földközi-tenger vidékén élő emlősfajok hatoda
Főként természetes élőhelyeik elvesztése, valamint a térséget különösen érzékenyen érintő klímaváltozás fenyegeti a Mediterráneum állatvilágát.
A genfi székhelyű Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) szakértőinek 320 különböző emlősfajra kiterjedő tanulmánya szerint, a vizsgált állatok 49 százaléka veszélyeztetett és ezek közül mintegy húsz faj sehol máshol a világon nem honos. Míg a Földközi-tenger vidékén élő emlősök – így például a mediterrán barátfóka és az ibériai hiúz – három százaléka „kihalófélben”, öt százaléka pedig „végveszélyben” van, addig másik nyolc százalékuk a „sebezhető” kategóriába tartozik.
„Az első számú fenyegetést az élőhelyeik elpusztítása jelenti, amely probléma a veszélyeztetett fajok 90 százalékát érinti” – nyilatkozta Annabelle Cuttelod, az IUCN szakértője, a tanulmány egyik szerzője. „Nemzetközi megmozdulásra van szükség ahhoz, hogy megvédjük a kulcsfontosságú területeket és megőrizzük a természetes élőhelyeket annak érdekében, hogy ne veszítsük el a vidék gazdag biológiai sokféleségét” – emelte ki a szakember.
A veszélyeztetett fajok jelentős része Törökország hegyeiben, Afrika északnyugati részein, a történelmi Levante régió, vagyis a mai Szíria, Jordánia, Izrael és Libanon alkotta területen, összpontosul. A nagy növényevők közé tartozó őzek és nyulak mellett a ragadozók is veszélyben vannak. Ezek közül a fajok közül nyolc, köztük a víziló és a mezopotámiai dámvad már ki is halt a térségben.
„Hogy biztosítsuk a nagy növényevő állatok és a húsevő emlősök túlélését a Földközi-tenger térségében, helyre kell állítanunk az élőhelyeiket és a táplálék láncukat” – hangoztatta Helen Temple, a tanulmány másik szerzője. „Arra kell bátorítanunk az embereket, hogy fogadják el a nagyobb ragadozókat, valamint fordítsanak több figyelmet a védett területek kezelésére és a vadászatra vonatkozó jobb törvényi rendelkezésekre” – tette hozzá.
Bár a 250 szakértő közreműködésével készített tanulmány nem terjedt ki a régió bálna- és delfinállományának vizsgálatára, kimutatta azonban, hogy a mediterrán térségben élő emlősök több mint egynegyedének (27 százalék) csökken, 31 százalékának stabil és mindössze 3 százalékának növekszik a populációja. A maradék 39 százalékról nincsenek adatok. A mostani az első alkalom, hogy a Földközi-tenger vidékének emlősei mind felkerültek az IUCN veszélyeztetett fajokat jegyző vörös listájára.
A legtöbb hal hidegebb vízbe költözik
Egy új kutatásból kiderült, hogy az óceánok halai a klímaváltozásra adott válaszként közelebb költöznek a hidegebb, sarkvidéki, illetve mélyebb vizekhez.
Fotózzunk természetkárosítás nélkül!
Örvendetes módon a természetfotózás mára sokak hobbija lett, ám ezzel a problémák is megszaporodtak.
Biztonságos szex a világ legveszélyesebb pókjával
A Sydney-tölcsérhálóspókot tartják a világ legveszélyesebb pókfajának, a faj párzási rítusát most sikerült először részleteiben megfigyelni.
Az ormányosbogárfélék is lehetnek beporzók
Az ormányosbogárfélékre általában csak kártevőként gondolunk, egy új kutatás azonban jótékony szerepükre is rámutat.
Egyszerű tollruhás rovarvadász
A nagyobb városi parkokban, kertes házak között április második felétől gyakran hallani a szürke légykapók (Muscicapa striata) kapcsolattartó „cit-cit” hangját. Érdemes a lombkorona felső részében megkeresni a hang gazdáját.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
