DNS-sel az illegális vadkereskedelem ellen
A géntechnológia alkalmazása segít abban, hogy az illegális vadállat-kereskedelem árucikkeit, a vadhúst és a vadállatokból készült termékeket beazonosítsák.
Az elmúlt években világszerte jelentősen megnőtt a vadállatok húsára és a vadállatokból készülő termékekre irányuló kereslet. Az óriási nyereség reményében virágzik tehát az illegális kereskedelem. A vadorzók keveset veszíthetnek, hiszen sok helyen hiányzik a megfelelő hatósági fellépés, a jogi szabályozás, és a büntetés is igen enyhe. A tavalyi év során ezeknek az illegális termékeknek a forgalma világszinten elérte az 5–8 milliárd amerikai dollárt.
Az illegális kereskedelem ellen folytatott harc egyik legnagyobb kihívása a hús és a vadállatokból készült termékek eredetének beazonosítása. Ugyanis miután az elkapott példányt feldarabolták, a hús egyszerűen csak húsnak, a bőr pedig bőrnek néz ki. Nehéz megmondani, hogy éppen egy védett faj egyik példányából készítettek-e kézitáskát, avagy sem.
Még mindig nagy a kereslet a krokodilbőr illetve a belőle készült termékek iránt
A DNS-kódolás nevet viselő technológia azonban nagy segítségre lehet az azonosításban. A Conservation Genetics online folyóirat Szeptember 1-i számában közölt tanulmány szerint ez a technika lehetővé teszi a hús és a vadállatok egyéb testrészeiből készült termékek eredetének gyors és egyértelmű lekövetését. Ahelyett ugyanis, hogy teljes genetikai profilt készítenének, a szakértők a DNS-kódolás segítségével azonosítják a fajt. Mivel az eljárásban kizárólag egy (a COX1) gén beazonosítására van szükség, ez a technika lehetővé teszi a faj gyors beazonosítását. Ráadásul az eljárás költségei is alacsonyak.
A kutatók eddig 25, leginkább dél-amerikai és afrikai, a vadkereskedelemben gyakran felbukkanó emlős és hüllő DNS tartományát azonosították be, többek között bóbitásantilopokét (Cephalophus), csavartszarvú antilopokét (Tragelaphini), a bojtosfülű disznóét (Potamochoerus porcus), keskenyorrú majmokét (Catarrhini), valamint aligátorokét és krokodilokét. Ezek közül sok fajnak a Chicagói Egyezmény szerint tilos a nemzetközi kereskedelme. A tanulmányozott DNS sorozatokat hozzáadják a Barcode of Life Data Systems-hez, amely egy DNS kódokat tároló szabad hozzáférésű online adatbázis.
Nagyarányú illegális elefántcsontszállítmány lefoglalása Thaiföldön. A Távol-Keletre érkező illegális elefántagyarak elsősorban Kelet-Afrikából – Ugandából; Kenyából és Tanzániából – származnak.
Nem ez az első alkalom, hogy a genetikát hívják segítségül az illegális vadkereskedelem lekövetéséhez. Múlt évben Samuel Wasser, a Center for Conservation Biology kutatója bemutatott egy genetikai módszert az orrvadászatból származó elefántcsont beazonosítására.
Balogh Alexandra
WWF Magyarország
Tíz éves a National Geographic Magyarország asztrofotós projektje
Széles körű megjelenés és presztízs értékű elismerés lehetősége bontakozott ki a csillagászati fotográfia egyre népszerűbb műfajában.
Ne féljünk a pókoktól!
Napjainkban a körülöttünk lévő természet nagymértékű pusztulását tapasztalhatjuk. Az emberek egyes állatfajoktól félnek, irtóznak, holott a természetben minden egyes faj fontos láncszem, ha egyik kiesik magával rántja számos másik faj sorát. Jelen írásom célja, hogy a pókokat kicsit közelebb hozzam az emberekhez, hiszen ők is a körülöttünk élő természet fontos részei.
Pusztuló tengeri sünök
Aggasztó gyorsasággal pusztulnak a tengeri sünök a Vörös-tenger korallzátonyain, az Akabai-öbölben - figyelmeztettek a Tel-Avivi Egyetem tudósai a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányukban. A hírt az MTI tette közzé.
Így hódították meg az orchideák a fákat
A mintegy 28 ezer orchideafaj 70 százaléka fák törzsén, ágain talál magának otthont.
Többféle fából szívósabb erdő nőhet
Az erdősítési programok számára igen hasznos információ derült ki egy hosszú távú erdőtelepítési kísérletben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
