„Földijeikkel” párosodnak elsősorban a hosszúszárnyú bálnák
15 év összegyűjtött genetikai adatai szerint csekély a génáramlás az egyes óceáni vidékeken élő populációk között: a hosszúszárnyú bálnák elsősorban saját vidékükről keresnek párt maguknak.
A Der Standard című osztrák lap online kiadásának tudósítása Howard Rosenbaum, a New York-i Wildlife Conservation Society (WCS) szakértője kollégáival a bálnák bőréből vett mintákon a mitokondriumok, azaz a sejtek erőműveinek örökítőanyagát vizsgálták. A kutatók kimutatták, hogy igen csekély génáramlás van az Afrika nyugati és Dél-Amerika keleti partjainál élő bálnák között. Baráti kapcsolatok azonban létrejönnek a két populáció között. Hasonló dallamú például a két régió hímjeinek párkereső éneke – olvasható a biológusok megállapítása a PLoS ONE című folyóiratban.
A szakemberek úgy vélik, hogy az állatok az Antarktisz közelében, táplálék után kutatva kerülnek közel egymáshoz. Kissé gyakrabban fordul elő, hogy az afrikai kontinens két oldalán élő hosszúszárnyú bálnák párosodnak egymással. A kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy egy-két bálna minden évben elmerészkedik az Atlanti-óceán déli részéből az Indiai-óceánba vagy fordítva, és ott keres párt magának.
Ezzel szemben teljesen maguk között intézik el a „dolgot” az Indiai-óceán északi részén, az Arab-félsziget partjainál élő hosszúszárnyú bálnák, amelyek létszáma kétszázra tehető. Szinte nincs is genetikai hasonlóság köztük és a hozzájuk térben legközelebb elhelyezkedő madagaszkári populáció között.
Kapcsolódó cikkek: