Borbála, Barbara, János2020. december 04., péntek
Természet

Megérthetjük az állatok nyelvét?

2009.10.21.Admin
National Geographic Magyarország

Amikor a papagájok beszélnek, a gorillák jelbeszéddel érintkeznek, feltámad bennünk az ösztönös vágy, hogy válaszoljunk nekik, sőt, hogy szóba elegyedjünk velük. Létezik-e azonban az állatvilágban valódi nyelvhasználat, amelynek révén bepillantást nyerünk az állatok gondolatvilágába?

A nyelvhasználat csírái
A legtöbb vadon élő állat valamilyen formában kommunikál egymással. Érintkezésük kódját nehéz megfejteni. Lehet, hogy az állati kommunikáció nem több, mint az érzelmi állapotok közvetítése, a félelem, izgatottság, düh és persze a veszélyérzet egyszerű, de hatásos közlése.

Dr. Marc Hauser a Harvard Egyetem pszichológia professzora, az állati kommunikáció szakértője így vélekedik erről: „Az állatok közti kommunikációt a következőképpen határoznám meg: olyan információcsere két vagy több egyed között, amelynek során az információt küldő egyed valamilyen formában megpróbálja befolyásolni a fogadó magatartását”

Mézkalauz
A Kenya északi részén elterülő száraz bozótvidék egyik tollas lakója mesteri módon befolyásolja más fajok viselkedését. Ismerkedjenek meg a feketetorkú mézkalauzzal!

Elsősorban rovarokkal táplálkozik, de kedvencei a méhek petéi és lárvái. Ennek a csemegének a megszerzéséhez azonban segítségre szorul. A madár élénk csicsergéssel hívja fel magára a Boran törzs tagjainak a figyelmét. A bennszülöttek tisztában vannak vele, hogy a madár különleges csemegéhez juttatja őket. A mézkalauz gyakran megáll, hogy az emberek könnyebben követhessék. A bennszülötteknek élénk füttyökkel kell a madár tudtára hozni, hogy még mindig követik. Mikor a méhek fészkét megtalálták, a madár biztonságos távolságból figyeli, ahogy az emberek szembeszállnak a feldühödött méhekkel. Végezetül az íratlan szabályoknak megfelelően a bennszülöttek bőkezűen megjutalmazzák a nyomravezetőt.

A feketetorkú mézkalauz próba-szerencse útján megtanulta, hogy csicsergéssel ingyen vacsorához juthat. Az emberek és állatok közti tudatos információcsere azonban ennél sokkal magasabb színvonalú is lehet.

Kutyakolléga
Egy különleges nyelv révén az ember legjobb barátja a leghatékonyabb munkatársává válhat. Johnny Wilson a skót határ mentén élő juhász. Hatszáz juhot bíztak a gondjaira. Ehhez nyolc border kolli juhászkutyája van. Egy kutya akár tucatnyi ember munkáját is elvégzi, ha Johnny képes megértetni vele a szándékát. A juhász hatféle parancsot alkalmaz:
•A „Vissza!” azt jelenti, hogy az elcsellengett birkát vissza kell terelni a nyájhoz.
•Az „Elég!” parancsra a kutyának vissza kell térnie gazdájához.
•A „Menj arra!” parancsra jobbról balra kell mozognia.
•A „Gyere erre!” azt jelenti, hogy balról jobbra kell haladnia.
•A „Lassíts!” és az
„Állj!” parancsok zárják a sort.

Amikor a kutyák már a hallótávolság határán vannak, Johnny füttyökkel adja ki parancsait.

„Először a szóbeli parancsokat tanítom meg a kutyáknak. Amikor ezeket már értik, és pontosan végrehajtják, akkor azt mondom: Menj arra, Rob, és hozzáfütyülök. A kollik legfeljebb két nap alatt megtanulják ezt a parancsformát.”
A kutyák valamilyen ismeretlen okból sokkal könnyebben tanulják meg a füttyöket, mint a szóbeli parancsokat. Ez a munkakapcsolat a hangokkal történő információközlésen alapul.

Elefántok
Más társas életet élő állatok azonban tökéletes csendben kommunikálnak egymással. Az elefántok egész nap vándorolnak élelmet és vizet keresve. Minden nap elfogyasztanak két és fél mázsányi élelmet, és akár 160 liter vizet is megisznak.

Az elefántcsordáknak megfelelő távolságot kell tartaniuk egymástól, hogy a környezeti erőforrásokat ne merítsék ki. Vajon az óriási területen szétszóródó csordák hogyan képesek összehangolni mozgásukat? Főleg akkor válik ez érdekessé, amikor a száraz évszak végén az erőforrások alaposan beszűkülnek.

Dr. Caitlin O’Connell-Rodwell, a Stanford Egyetem biológusa talált egy lehetőséget az elefántok titokzatos érzékelési rendszerének megismerésére. Az elefántok sajátos, számunkra ismeretlen akusztikai környezetben élnek. Míg a kutyák és a cetek inkább a magasabb frekvenciákat használják, addig az elefántok az emberi hallással érzékelhető hangoknál jóval alacsonyabb frekvenciájú, úgynevezett infrahangokat is hallják.

Az alacsony frekvenciájú hanghullámok ideális körülmények között tíz kilométerre hallatszanak el a levegőben. Ugyanezek a hangok vagy rezgések a talaj felső rétegében sokkal messzebbre is eljutnak. Lehet, hogy az elefántok talpa két célt is szolgálhat: menetelést és tereferélést? Az elefántok lába óriási terhet cipel, mégis rendkívül érzékeny.

A mély bőrredők, nem sebek. Az állatgondozóknak az elefántok lábápolása jóval több munkát ad holmi kis fényesítésnél. A San Francisco közelében található Oaklandi Állatkertben Dr. O’Connell-Rodwell és kutatócsoportja a Donna nevű afrikai elefánttehén vizsgálatára készül. Azt szeretnék kideríteni, mennyire érzékeny talpa a hangrezgésekre. Megpróbálnak a földrengésekhez hasonló rezgéseket létrehozni a talajban.

Az a terv, hogy Donnát ráállítjuk egy fémlemezre, amit először 5 Hertzes rezgésekkel, majd 10, 15 végül 20 Hertz frekvenciával rezgetünk. Ezután fokozatosan csökkenteni kezdjük a frekvenciát, és megpróbáljuk meghatározni, hogy mi az a legalacsonyabb frekvencia, amit az állat még képes érzékelni. Amikor a lábával rezgést érez, akkor ormányával meg kell érintenie a vörös korongot.

Ha az elefántok érzékelik a talaj rezgéseit, és ezek között különös figyelmet szentelnek a távoli csordák hangjelzéseinek, vajon mekkora az esélye annak, hogy saját nyelvvel rendelkeznek?

Emberi állatok – A nyelv
Vajon beszélgetnek-e egymással az állatok? Csak megfelelő szótár híján nem értjük őket, vagy a nyelv az, ami az embert megkülönbözteti az állatvilág többi fajától? A madarak dalolnak, az oroszlánok üvöltenek, a csimpánzok pedig fecsegnek – de bírnak-e mögöttes jelentéstartalommal ezek a hangok? A National Geographic filmje a vadon megrögzött „zajongói” közé kalauzolja a nézőket, ahol tudósok egy csoportja mindent elkövet azért, hogy – a papagájtól a kardszárnyú delfinig – szóba eledjen az élővilág legillusztrisabb képviselőivel.

A sorozat aktuális része megtekinthető a National Geographic Channelen.
Mikor? Október 21-én (szerdán) 16 órától.

Aki az állati nyelvekről és az elefántok kommunikációjáról elmélkedik, annak nagyszerű élmény közelről megfigyelni az egyedek közti érintkezéseket. Az elefántok nagyon vizuális állatok, és rengeteget használják a tapintást, érintést is. Felvillan a szemük, és rázzák a fejüket is, tehát sok szálon folyik az információcsere az egymás közelében tartózkodó egyedek között.

Kardszárnyú delfinek
Az idomárok a delfinekkel bonyolult jelrendszer, több tucat jel segítségével kommunikálnak. A kardszárnyú delfinek látása kiváló, és rendkívül intelligensek. A legparányibb jelzésre is azonnal reagálnak.

Jon Kershaw, a Marineland állattani igazgatója: „Annyi jelet alkalmazunk, amennyit csak akarunk, amennyit az idomárok képzelete lehetővé tesz. Ezek az állatok mindent megértenek, amit kitalálunk. Megtanulják, és elraktározzák a memóriájukban, ami a jelek szerint egyszerűen kimeríthetetlen. Az állatokat nyelvhasználatra oktatjuk. Jeleket tanítunk nekik, amelyek különféle magatartáselemeket, mozgásokat jelölnek. Szeretnénk, ha ezeket bemutatnák. Azonban továbbléphetünk, és az egyes jeleket összerakva olyan kombinációkat kérhetünk tőlük, amelyeket akár kifejezéseknek is nevezhetnénk. Az állatok számára ezek csupán parancssorok, amelyeket viszont összetett, folyamatos magatartásként képesek értelmezni. Ezeket a parancsokat összegyúrva, egyszerre hajtják végre, és elég nehéz felfogni, hogyan képesek erre.

A legtöbb állat, például a csimpánzok is, nem tudnak megbirkózni egyszerre több parancs végrehajtásával. A kardszárnyú delfinek könnyűszerrel teljesítik az egyszerű parancsokból összeállított sort.

És mi a helyzet a mondattannal? Az emberi nyelvben a „Kati szereti Dávidot” és a “Dávid szereti Katit” mondatok jelentése nem teljesen azonos.

A kardszárnyú delfinek mondattani készségének vizsgálata céljából az idomárok először két egyszerű parancsból álló utasítást adnak: „menj és köpj!” Majd a parancsot váratlanul ellentétes sorrendben adják: „köpj és menj!”. Az előadásmód sokkal bizonytalanabb, de úgy tűnik leesett a tantusz. A mondattan, azaz a szórendből eredő jelentéskülönbség elsajátítása is felkerül – első alkalommal – a kardszárnyú delfinek dicsőségtáblájára.

„Valószínűleg képesek befogadni a nyelvhasználathoz szükséges információ-mennyiséget, de erre tanítanunk kell őket. Ugyanis az összetett, bonyolult nyelv használatához arra van szükség, hogy a feladataik megoldásához elengedhetetlen legyen egy ilyen nyelv. Az érzékszerveikkel és a megfigyelőkészségükkel elboldogulnak a szabad természetben. Ha azt kérdezné tőlem, hogy vajon a vadon élő kardszárnyú delfinek használnak-e nyelvet, akkor azt válaszolnám, hogy egy igazán összetett nyelvvel biztosan nem rendelkeznek.” – mondja Kershaw.

A fogságban tartott állatok mesteri jelbeszédnyelv-értése és a vadon élő kardszárnyú delfinek kommunikációja fényévnyi távolságra van egymástól.

„Azt hiszem, nem tudjuk megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon léteznek-e az emberi nyelvekkel párhuzamosan olyan kommunikációs rendszerek az állatvilágban, amelyek hasonló kifejező erővel rendelkeznek. Azonban az elmúlt száz év kutatásainak alapján az a kép rajzolódik ki, hogy sok állatnak gazdag a gondolatvilága, de elméjük nagyszerűségét tükröző közlési rendszert nem sikerült létrehozniuk. Az állatok világa így nagyrészt zárva marad számunkra.”

Hozzászólások

Világörökségi helyszíneket fenyeget a klímaváltozás

Világörökségi helyszíneket fenyeget a klímaváltozás

Sok természeti világörökségi helyszín lesújtó állapotban van, az éghajlatváltozás immár a fajok inváziójánál is problémásabb.

A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

A tengeri angyalok és tengeri pillangók igen ellenálló állatkák

A pteropodák, vagyis tengeri pillangók és tengeri

Nádasok rejtekén élő madár

Nádasok rejtekén élő madár

A Balatonederics határában fekvő, természetvédelmi terület egy szórványos madárfajáról már régóta tervezem, hogy írok pár sort.

Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

Ön is szavazhat kedvenc természetfotójára

A Londoni Természettudományi Múzeum által szervezett pályázat a természetfotók legrangosabb versenye.

Madarak fényben és árnyékban

Madarak fényben és árnyékban

Az Envirotis – Madarak fényben és árnyékban fotópályázat online díjátadójára került sor 2020 november végén.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket