Megfejtették a békákat tizedelő gomba ölőmechanizmusát
Ausztrál kutatók megfejtették, hogyan öl a chytridiomycosis nevű gombabetegség, amely világszerte tizedeli a kétéltűek állományait, és néhány év alatt több faj kihalását is okozta.
Fény derült a békagyilkos gomba titkára: úgy tűnik, a kórokozó a kationok egyensúlyát zavarja meg, amely végül szívleálláshoz vezet.
A kétéltűek bőre különböző szerepeket tölt be az állatok életében. A fajok legtöbbje ezen keresztül lélegzik, s a bőrlégzésnek még nagyobb a szerepe mint a kétéltűek kezdetleges tüdejének. A bőr a légzésen kívül fémionokat – például nátriumot vagy káliumot – is képes felvenni környezetéből vagy leadni.
Az elsősorban ausztrál kutatókból álló csapat bőrmintákat vett egészséges és fertőzött ausztrál levelibékáktól, és rájöttek, hogy az elektrolitok sokkal kevésbé jutottak át a bőrön, ha azon megtelepedett a gomba. A fertőzött békák vére és vizelete pedig sokkal kevesebb kationt: nátriumot és feleannyi káliumot tartalmazott, mint egészséges társaiké. Más állatokról, például az emberről is ismert, hogy ez a zavar szívleálláshoz vezethet.
A kutatók EKG-t is készítettek a békák szívéről a halálukat megelőző órákban, amelyek kimutatták, hogy a leállást megelőzően ritmuszavar lépett fel. „A kationok egyensúlyát helyreállító gyógyszerek adagolásával az állatok pár órára vagy napra jobban lettek, de végül mind elpusztultak” – olvasható a kutatók megállapítása a tekintélyes Science című folyóiratban.
A következő lépés az lesz, hogy hasonló vizsgálatokat végezzenek más fajokon is – nyilatkozta a BBC-nek Jamie Voyles, az ausztrál James Cook Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. Egy másik fontos feladat lesz megvizsgálni, hogyan gátolja a chytrid gomba (Batrachochytrium dendrobatidis) az elektrolitok cseréjét.
„Lehetséges, hogy a gomba egy toxint választ ki, vagy a sejteket roncsolja” – vélekedett Matthew Fisher, az Imperial College London munkatársa. Mindenképp fontos, hogy ez kiderüljön, hiszen a mostani kutatás eredménye még nem oldja meg a problémát – azt nem árulja el, hogyan lehetne útját állni a pusztító kórnak, és megmenteni a vadon élő békákat.
A fogságban élő kétéltűeket könnyedén lehet gyógyítani gombaölő szerek segítségével, de a természetben ez még megoldásra vár. Számos kutatócsapat próbálja felderíteni a békák bőrén természetesen előforduló baktériumokban rejlő lehetőségeket. Amennyiben sikerül megérteni, hogyan zavarja meg az elektrolitok egyensúlyát a gomba, a békákat segítő baktériumokat is könnyebben lehetne azonosítani, és végül gátat vetni a pusztító kórnak.
Kapcsolódó cikkek:
Indul a lakossági fecskeszámlálási akció!
Fecskeles címmel indít újabb lakossági madárszámlálási akciót a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), amely a TermészetLesen program következő állomása - tájékoztatta az MTI-t a szervezet.
Egyszülős családmodell
A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a legnagyobb ma élő gyíkfaj: hossza elérheti a három métert, testsúlya pedig a 90 kilót. A hegyes fogú, izmos ragadozó még a vízibivalyokat is elejti.
Elkészült bennszülött növényeink leltára
Csaknem egy évtized munkájának eredményeként elkészült a Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) bennszülött növényeinek a leltára - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság az MTI-vel.
Tíz éves a National Geographic Magyarország asztrofotós projektje
Széles körű megjelenés és presztízs értékű elismerés lehetősége bontakozott ki a csillagászati fotográfia egyre népszerűbb műfajában.
Ne féljünk a pókoktól!
Napjainkban a körülöttünk lévő természet nagymértékű pusztulását tapasztalhatjuk. Az emberek egyes állatfajoktól félnek, irtóznak, holott a természetben minden egyes faj fontos láncszem, ha egyik kiesik magával rántja számos másik faj sorát. Jelen írásom célja, hogy a pókokat kicsit közelebb hozzam az emberekhez, hiszen ők is a körülöttünk élő természet fontos részei.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
