Láthatatlan láp

Pest északi határában található egy szinte egyedülálló láp, aminek vízellátottsága még a legszárazabb nyarakon is biztosított. A vizes élőhelynek kivételes az élővilága. A közeljövőben úgy tűnik mégis „lebetonozzák”. Ennek történetéről Dr. Kriska Györgyöt, az ELTE TTK vizes élőhelyeket kutató adjunktusát kérdeztük.

Ritka természeti kincs
A Dunakeszi-tőzegtavakat Pest északi határában találjuk, a Dunakeszi-alsó vasútállomással egyvonalban. Korábban a Mogyoródi-pataktól majdnem Dunakesziig húzódott az a mocsaras, lápos terület, amelyek sűrű vegetációját apró tavacskák tarkították. Az eredetileg nagy kiterjedésű nedves területen élő buja növényzet gazdag állatvilágot tartott el. Az ingoványos terület és a nyáron tömeges szúnyogfajok távol tartották az embereket, így a terület élővilága a ’90-es évek előtt érintetlen maradt, csak az idelátogató horgászok és kirándulók élvezték a természet csendjét.

Az oxigénhiányos, lápos talajban az elhalt növényi részek nem bomlottak le szervetlen anyagokká, hanem a talaj mélyebb rétegeiben a kőszénképződés első lépéseként tőzeggé alakultak. A vastag tőzeglerakódásokat néhol az ember kitermelte és így kisebb nagyobb gödrök jelentek meg a területen. A magasan álló talajvíz néhány hét alatt elárasztotta a mélyedéseket és így a terület kis tavakkal gazdagodott. A tavak kialakulását és a jellegzetes lápi növényzettel való benépesülését a ’90-es évek közepén még bárki nyomon követhette a Mogyoródi-patak és a vasút menti kavicsbánya tavak közötti területen.

1998 első félévében az M0-ás autópálya építése miatt a terület jelentős része megsemmisült. Bokorfüzeseit és fűz- nyárligeteit kivágták, felégették.

A megmaradt lápterület is értékes élőhely
Egy – két kisebb tavat magában foglaló – láp ezonban megmenekült, határaitól néhány méternyire megálltak a buldózerek. Ez a többi Budapest környéki láppal összehasonlítva szinte egyedülálló módon állandó vízellátottsággal rendelkezik, mert a szintjénél magasabban elhelyezkedő kavicsbányatavakból folyamatos és kristálytiszta vízutánpótlást kap. Ezért még a legszárazabb nyarakon sem következett be a vizes élőhely kiszáradása, ami fontos biztosítéka a területen élő kivételes élővilág fennmaradásának. A gát oldalában rejtőzködő élőhely kiterjedéséről a gátról letekintve alkothatunk fogalmat. A tavakat sűrű bokorfüzesek és fűz-nyár ligeterdők övezik. Ha leereszkedünk a gát tövébe, akkor a fűzfák között vezető egyik ösvényen közelíthetjük meg a vizet. A sötét színű tőzeges talajon nedvességhez kötődő, nagy termetű, lágyszárú növényzet jelenik meg, amely a tavak körül jellegzetes lápi vegetációt alkot.

A láp látványos őszi díszruhájában

A tőzegtavak gazdag növényvilágnak és gerinctelen élőlény együttesnek adnak otthont, amelyekről fotókkal illusztrált leírás olvasható a homoktovis.extra.hu weboldalon.

Vízisikló

A sokszínű gerinctelen állatvilág mellett a területen számos gerinces is él. A tóban főleg naphalak és keszegfélék élnek, de a védett kétéltűeket is több faj képviseli. A farkos kétéltűek közül a pettyes gőte, míg a békák közül a kecskebéka él a tóban. Tavasszal ide petéznek a környéken élő barna-, és zöldvarangyok is, így a vizes élőhely az egyetlen még érintetlen kétéltű petézési helyet jelenti a régióban.

Pettyes gőte lárva

A hüllők közül a parti növényzetben tovakúszó vízisiklóval és a vízben heverő fatörzseken sütkérező mocsári teknőssel találkozhatunk, amely utóbbinak stabil populációja él a területen. A terület madárkülönlegessége a jégmadár, amely a víz fölé benyúló nagy fűzfaágról figyeli a kis halak mozgását. Ez a kicsinytestű halászmadár olyan jól érzi magát, hogy gyakran itt is telel át. A vízi madarak közül gyakori vendég a szürke gém és a tőkés réce.

A hatóság számára nem létezik
Az értékes fűzlápot kelet felé egy szinte áthatolhatatlanul sűrű bokorfüzes szegélyezi, amelyet az Auchan áruház közvetlen szomszédságában természetes láprét vált fel. Ez a Budapest környezetében egyedülálló természeti érték a hazai környezet- és természetvédelem hivatalos szerve, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) szerint nem létezik. A hivatal munkatársai nem látják akadályát annak, hogy a lápvilág helyén autóparkoló létesülhessen a bevásárlóközpontok terjeszkedése nyomán.

A Dunakeszi tőzegtavak kálváriája nem ma kezdődött. A magántulajdonú terület birtokosai már hosszú ideje igyekeznek a régió többi területeihez hasonlóan a különböző áruházláncok területigényeit kielégíteni. A próbálkozás azonban mindeddig hiábavaló volt, mert a terület természeti értékeit felmérő szakemberek több esetben is a lápvilág megőrzésének fontossága mellett foglaltak állást.

A lápot szegélyező bokros terület a háttérben az Auchan épületével

Elsőként erre akkor volt szükség, amikor a Káposztásmegyer melletti körforgalomtól az Auchan áruház felé vezető utat a Dunakeszi tőzegtavakon keresztül kívánták felépíteni a láp lecsapolását és feltöltését követően. Ekkor a természetvédelmi hatástanulmány elkészítőjének határozott állásfoglalása nyomán tervezték át az út nyomvonalát úgy, hogy az elkerülje a lápot.

Az elkészült út így is per tárgya lett, mert csupán néhány méterre halad a láp mellett, így közvetlen fenyegetést jelent a vizes élőhelyhez kötődő élővilágra. A Levegő Munkacsoport által kezdeményezett per során újabb nemzetközi hírű szakértők vizsgálták meg a területet. Tevékenységük eredményeként részletes talajtani, botanikai és zoológiai felmérésekkel igazolták, hogy a láp jelentős természeti értéket képvisel. A per kézzelfogható eredményeként épült meg a területet körülvevő drótkerítés, amely megakadályozta, hogy a tőzegtavak és a kavicsbánya tavak közötti gátról az illegális szemétlerakók teherautóval öntsenek építési törmeléket és más veszélyes hulladékot a lápba, mint ahogy azt korábban már több alkalommal is megtették. A kerítés kialakításán túl a körforgalom mellett olyan objektumokat is létesítettek, amelyek megakadályozzák, hogy az utak téli sózásakor keletkező szennyezett sólé akadálytalanul eljusson a mélyebben fekvő láp vizeibe.

Elképesztő döntés
Sajnos azóta a kerítés alumínium oszlopait jórészt ellopták a színesfém tolvajok. Ennél is nagyobb baj azonban, hogy az OKTVF nemlétezőnek nyílvánította a lápot. Tette ezt a fő döntéshozó annak ellenére, hogy a föntiekben már említett nemzetközi szaktekintélyeken kívül a láp természeti értékeit hangsúlyozták és fönnmaradása mellett érveltek a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságai által kirendelt újabb és újabb szakértők. A regionális döntéshozó szerv, a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elsőfokú határozata is a láp megőrzése mellett foglalt állást. Másodfokon a hatósági döntést semmissé tevő, és immáron megfellebezhetetlen határozat alapját egy az OKTVF Hatósági Főosztálya által felkért igazságügyi szakértő véleménye adja. Dr Kriska György szerint a szóban forgó szakértő tévedését az okozta, hogy a mindent eldöntő talajtani vizsgálatait nem a Dunakeszi tőzegtavaknál, hanem egy közeli gyomtársulásban végezte el. Így „bizonyította”, hogy a cikkben szereplő fotón látható élőhely egy teljesen száraz, lápnak nem minősülő terület.

Az élőhelyet védő kerítés alumíniumoszlopainak többségét már elhordták a színesfém-tolvajok…

Persze az olvasóban joggal felmerülhet a kérdés, hogy miért kellett a szakértőnek ekkora képtelenséget állítania, miszerint a láp nem létezik. Miért nem volt elegendő egy olyan szakvéleményt adnia, amelyben jóval nehezebben támadható módon azt fejtegetné, hogy a láp degradációja folytán már nem képvisel jelentős természeti értéket?

Az ‘ex lege’ védettség fogalma A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése alapján: E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek minősülnek.

Ennek magyarázatát adják az alábbi tények. A lápok az ökológiai szempontból kiemelkedően fontos úgynevezett vizes élőhelyeknek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából legfontosabb csoportjába tartoznak. Ezt a tényt felismerve a törvényalkotó, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. 23.§-ában valamennyi magyarországi lápot védelem alá helyezte. Ez az „ex lege” védelem azt a célt szolgálja, hogy az esetleg még fel sem tárt és külön eljárásban védetté nem nyilvánított, vagy csak helyi védettség alatt álló lápos területek is országos jelentőségű védelem alá kerüljenek. Magyarországon az „ex lege” védelem a lápok mellett megillet minden forrást, barlangot, víznyelőt, szikes tavat, kunhalmot és földvárat. Mindezek alapján már érthető, hogy a láp tulajdonosainak miért jutott eszébe az a képtelen ötlet, hogy megkérdőjelezzék a láp létét.

A kérdéses terület földhasználati térképe. Rózsaszínnel a beépített terület (Auchan)

A lápért felelőséget érzők csoportja november 7-én szombaton 13 órakor ad sajtótájékoztatót a Dunakeszi MÁV Sporthorgász Egyesület Központijában. A National Geographic Online figyelemmel kíséri az eseményeket, és tájékoztatást nyújt a fejleményekről.

A homoktovis.extra.hu weboldalon szerepel egy a Dunakeszi tőzegtavak húszéves kálváriáját ismertető történeti váz. Ugyanezen az oldalon tekinthetők meg a 2009. október 18-án készült fotók az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség számára „láthatatlan” lápról.

Az írás forrása a 2009. október 31-én a Greenfo zöld portálon megjelent cikk , nyomtatásban az Újpesti Helytörténeti Értesítőben jelenik meg.

Fotó: Dr. Kriska György