Farkas, Rodrigó, Wolfgang2020. október 31., szombat
Természet

Fenséges Andalúzia

2009.11.13.Admin
National Geographic Magyarország

Ez itt a vadregényes Spanyolország, ahol a természet kegyetlen törvényei érvényesülnek, s ahol az ősi szertartások és rítusok felemelik a lelket és lángra lobbantják a szellemet.

Spanyolország 17 autonóm régióból áll. A legnagyobb közülük az Afrikával szemben fekvő Andalúzia, amely 500 kilométeren keresztül húzódik kelet–nyugati irányban, s az 560 km hosszú Guadalquivir folyó szeli ketté.

Hádész birodalma: a Tabernas
Európa egyetlen valódi sivatagában minden nap élethalálharcot vívnak az élőlények. A ’60-as évek közepén a Tabernas sivatag a spagettiwesternek tökéletes helyszínéül szolgált, Clint Eastwood azonban – legalábbis itt – már rég a múlté. A stábból csak az maradt itt, aki képes megbirkózni a pokoli hőmérséklettel, amely akár 40 Celsius fokig is felszökhet. A történet persze ugyanaz maradt: ölj, vagy meghalsz.

E végtelen színpadon évente mindössze 250 milliméternyi csapadék hull. Itt csak a legszívósabb növények maradnak életben: a kiszáradt vízmosások árnyékában foltokban tamariszkusz és leander nő.

Az itteni gyíkok akár 50 Celsius fokos felszíni hőmérséklet mellett is vígan sétálnak a talajon. A Herman-teknős pedig hatalmas húgyhólyagjában raktározza a vizet. Egyeseknek a reggeli megszerzése a legfontosabb. Másoknak a családtervezés. Minden mozdulat felkelti valaki figyelmét. Minden lépés feltűnést kelt. És minden falat csillapítja az éhséget. Ebben a kíméletlen sivatagban soha nincs maradék.

A reggeli nap hamarosan a hűs levegő emlékét is eltünteti, és hőség telepszik a tájra. Ideje fedezékbe vonulni. A Tabernas sivatagi tájképe remeg a 40 Celsius fokos hőségben. A gyász és az elhagyott lelkek otthona lett, mint Hádész birodalma. Egy kuvik figyeli, ahogy búbos bankák kutatnak élelem után a napégette rögök között. A hőség szedni kezdi áldozatait, ezzel mintegy megterít a természet dögevői számára. Fakókeselyűk pásztázzák a sivatagot tetemek után kutatva. Akár 500 méter magasra is felkörözhetnek. Szárnyfesztávuk két és fél méter, és a felszálló meleg légoszlopokat meglovagolva akár 6–7 óráig is képesek a levegőben maradni. Számukra az irgalmatlan nyár egyenlő a tele hassal és a tele fészekkel. Egy kifejlett madár közel hatkilónyi élelmet képes a begyében tárolni. Ez még a legfalánkabb fióka étvágyát is kielégíti.

Aztán ahogy az árnyak nyugodni küldik a napot, munkába áll Andalúzia éjszakai műszakja. A skorpió méregtövisét magasba tartva várja, hogy lecsaphasson áldozatára. Ma azonban másféle fogáson jár az esze: bál van egy közeli koponyában, ahol talán megismerkedhet új párjával. Amint rátalál szerelmére, táncba invitálja. Egymás ollóját fogva parádéznak a holdfényben. A hím vezet, hátrafelé haladva vonja maga után a nőstényt. Az udvarlási tánc akár egy óráig is eltarthat. A hölgyet azonban nem nyűgözi le udvarlója. Méregtövisének legyintésével egyértelműen jelzi véleményét.

Egyéb hívatlan vendégek is lézengenek a közelben. A fiatal farkaspókok sokáig fennmaradnak, és anyjuk hátán rendetlenkednek. Az imádkozó sáska igyekszik észrevétlen maradni. Hangyák dolgoznak egyesült erővel a talajon. Egy pók arra vár, hogy felszolgálják az előételt, majd kiszolgálja magát. A parti ezzel véget ér, legalábbis az áldozat számára. Hajnalra hazamennek a mulatozók.

A nyugat felől érkező nedves levegő soha nem jut el a Tabernasig, mert hatalmas sziklafalba ütközik: ez a Sierra Nevada, Európa egyik legmagasabb hegysége.

A Sierra Nevadát 1999-ben nyilvánították nemzeti parkká, így fellendült a turizmus, amely mára Andalúzia gazdaságának egyik alappillérét jelenti. Évről-évre a világ minden tájáról érkeznek látogatók, hogy megismerkedjenek a helyi kultúrával.

Színpompás fesztiválok
Spanyolország legnagyobb vallási fesztiváljára, El Rocio városába több mint egymillió zarándok érkezik. A Rociói Szűzanya, a vidék védőszentje előtt már 800 éve hódolnak az itt élők. Az éjszaka közeledtével a zarándokok Andalúziai népviseletbe öltöznek: széles karimájú „bolero” kalapot és cigány stílusú ruhát öltenek, és színpompás forgatagot varázsolnak a poros utcákra. Egyesek saját lámpást hoznak, mások a templom előtti cigányasszonyoktól vásárolnak gyertyát.

Az andalúziai hagyományok erősen kapcsolódnak a katolicizmushoz, és a vallási ünnepeket a világ leglátványosabb ceremóniáinak keretében szokták megrendezni. A Virágvasárnaptól Húsvétig tartó Nagyhetet Andalúzia szerte hóbortos felvonulások jelzik, amelyeken a különböző rendek szerzetesei is megjelennek. Amikor feltűnik a hatalmas feszület, megváltozik a hangulat: bánatos siratóénekek hangzanak fel a tömegben. Amikor a vezeklők elhaladnak, a gyerekek kinyújtják kezüket, hogy forró viaszt gyűjtsenek, és azon versenyeznek, ki gyúrja a legnagyobb golyót. A város határában, egyben a kereszténység peremvidékén, színpompás tűzijátékok állítanak emléket a húsvéti ünnep pogány gyökereinek.

A spanyol fesztiválok többségéhez hasonlóan a Romeria is katolikus és pogány hiedelmek keverékéből született. A 18. század óta ünneplik a katolikus pünkösdöt, amely húsvét után ötven nappal következik. A zarándokok közül sokan szekéren, gyalog, vagy lóháton érkeznek. Holnap lesz Pünkösd vasárnap: ekkor szállt le a Szentlélek az apostolokra, akik erejétől felbuzdulva hirdetni kezdték Isten igéjét. Mivel ekkor hangzott el az első prédikáció Jézusról, többen ezt a napot tartják a Keresztény Egyház születésnapjának. Tömegesen érkeznek a hívek a templomba. Alkonyatkor pedig végre megpillantják, amiért oly sokat utaztak: a Rociói Szűzanya megszentelt aranyszobrát. A férfiak órákon keresztül cipelik a szobrot az őrjöngő tömegben. A hívek szerint a rendkívüli csodatévő betegségeket gyógyít, megszünteti a terméketlenséget, és az elmebajt. A katolikus zarándokok mindössze néhány napra érkeznek El Rocióba, majd ismét útra kelnek.

A tölgyerdők bikái
Andalúzia egyik legrégibb hagyománya egészen 711-ig nyúlik vissza, amikor Spanyolországot meghódították az észak-afrikai mórok. A bikaviadal az ókorból ered, időszámításunk előtt 2000-ből. Először a görögök, majd a rómaiak rendeztek bikaviadalokat. A helybéliek itt is harcoltak a bikákkal az erdőben, a mórok azonban ezt ünnepi szórakozássá tették, , amit lovasokkal is megtoldottak, s amely mára spanyol nemzeti sporttá nőtte ki magát.

A tölgyerdőkben élő félig vadon élő bikákat harcra szelektálták. A fiatal egyedekben tombolnak a hormonok és az ambíció, így fáradhatatlanul kötözködnek az idősebb bikákkal. Előlépett a kihívó. A bikák között most még törékeny fegyverszünet van életben, de hamarosan halálos ellenségekké válnak majd. Az ifjú bika hamarosan megerősödik a harchoz, és talán az életéért küzd majd. Vajon mit tartogat számára a sors, és kinek kell szembenéznie a matador kardjával? A fiatal bika nem tud aludni, erős késztetést érez, hogy próbálja gyarapodó izmait, és szertartásos ál-viadalba kezdjen riválisaival, felkészülvén az előttük álló igazi harcokra.

A gazdálkodók kereskedelmi célból nevelnek bikákat a térségben, a bikák azonban a környezetvédelemnek is jól jönnek, nekik köszönhetően ugyanis fennmaradnak az ősi legelők és azok élővilága. Az ifjú bika idősebb riválisai vizeletében hormonok után szaglászva értékeli azok erőnlétét. Harci kedve rángó izmaiból is kitűnik. Küzdelemre hívja a többieket, ám a viadalok már korántsem olyan játékosak mint egykor voltak.

A közeli barlangokban ma is a bikák történelem előtti őseit, őstulkokat ábrázoló rajzok díszítik a falakat. Egykor rajtuk kívül mamutok és gyapjas orrszarvúk éltek a vidéken a kőkorszak vadászó-gyűjtögető embere mellett. Ezek az ősi közösségek máshol is otthagyták nyomaikat, ahogyan éltek, szerettek, és ahogyan meghaltak: a sziklába vájt kősírokban.

A Channel ajánlata: Szerelmem, Andalúzia!
Andalúziában, Spanyolország legdélebbi tartományában a csapadékmennyiség a tengertől való távolság és a domborzati viszonyok függvényében jelentős eltéréseket mutat, így az andalúziai táj hol a mennyországot, hol a poklot juttatja az odalátogató eszébe. Nyugaton, a Guadalquivir torkolatvidékén a Donana Nemzeti Park folyóágakkal átszőtt, gazdag élővilágú területe terpeszkedik, nem sokkal keletebbre viszont már Európa egyik legszárazabb vidékét találjuk.

A National Geographic magával ragadó filmje a sajátos andalúz tájak mellett a latin szenvedélyből, a természet szeretetéből és az ősi tradíciókból szőtt sajátos spanyol életérzéssel is megismertet.

Mikor látható? November 13-án (pénteken) 17 órától.

A tölgyerdők nem csak a bikák, hanem maguk a fák miatt is különlegesek. A modern technika a nyomába sem érhet a helybéliek szakértelmének, amit őseiktől tanultak. Ezeknek a tölgyfáknak a kérge szolgáltatja azt az anyagot, amellyel a világ legjobb borainak palackját zárják le: a parafát. A kéreggyűjtők kilencévenként egyszer fejtik le a fakérget. Gondosan ügyelnek rá, hogy magában a fában ne tegyenek kárt, így a jövőben is visszatérhetnek. A helyszín járművel megközelíthetetlen, ezért ma is az öszvér a fő szállítóeszköz. Minden egyed legfeljebb 300 kilónyi rakományt cipel. Az öszvér pontosan tudja, mi a dolga: egyedül indul el lefelé a hegyről, egyenesen az alant várakozó teherautóhoz.

A parafa jó megélhetést biztosít egyes családok számára, mások azonban jóval jövedelmezőbb üzletet folytatnak. A birtok tulajdonosának a hegyen van találkozója. Kuncsaftjai már várják. Vad bikát akarnak vásárolni, méghozzá a lehető legerősebb, legrátermettebb, legagresszívabb példányt. A kifejlett bikák kiváló erőnlétnek örvendenek, ezért nehéz választani közülük. Miközben a vevők dönteni próbálnak, a fiatal bikákban felszínre tör a régóta halmozódó feszültség. A kuncsaftok kiválasztják a bikájukat, hogy később bajnokot faragjanak belőle.

A bikaviadalok szabályai közé a 18. században a híres Romero família vezetett be két máig fennmaradt elemet: Francisco, az apa vezette be a posztót, a fia pedig a kardot. A matador alig 20 perc elteltével véget vet a szórakozásnak és a bika életének. Több ezer bika pusztul el így évente.

A Donana csődörei
Andalúziában több mint 80 védett terület található, amelyek a régió 17 százalékát fedik le. A nemzetközi szempontból is kiemelkedő Donana Nemzeti Park délnyugaton fekszik, a Guadalquivir torkolatánál. Ez a végtelen vízivilág madarak tömegét vonzza. A területről 365 madárfajt mutattak ki. Némelyik egész évben itt él, mások csak párzáskor keresik fel e mocsári paradicsomot. Tavasszal milliószámra kelnek ki az alsóbbrendű rákok, amelyek évekig peteként pihentek az iszapban, és most más vízi gerincesekkel együtt tápláló levessé varázsolják a vizet.

Egy másik állat is él itt. A fák közt rejtőző párduchiúz nem merészkedik elő alkonyatig. Ám az állatot rejtőzködő életmódja sem tudta megvédeni az emberekkel szemben, így mára a párduchiúz az egyik legveszélyeztetettebb macskafaj a világon. Alig 200 egyed maradt fenn a természetben.

Vadlovak is vannak errefelé, amelyek átlagosan 30–40 évig élnek. Egy idős, fekete csődör 20 évig volt ugyanannak a ménesnek a vezére. Idén azonban a tavasz első ízben nem hoz frissességet idős csontjaiba. Fizikai ereje és hatalma egyaránt apad. Egy fiatal csődör türelemmel vár a sorára. A vadlovak azonban nyugtalanná és ingerlékennyé váltak, mert az ifjú csődör ellenséges viselkedése veszélybe sodorja a ménes egyensúlyát. Végül, sor kerül a viadalra, s a trónfosztott öreg csődörnek mostantól tartani kell a biztos távolságot. A lovak rendkívül szigorú hierarchiában élnek. Apró jelek árulják el minden egyed rangját a csapatban. Az idős fekete csődör pedig tiszta, világos üzenetet kapott: kegyvesztetté vált. Egykor hűséges társai, még tulajdon utódai is az új királynak hódolnak.

Az ifjú utód nem húzza az időt: azonnal hozzálát saját birodalmának kiépítéséhez. A fekete csődör uralma talán véget ért, öröksége azonban tovább él, hiszen több tucatnyi csikót nemzett. Egy napon talán épp egyik utódja hódítja majd vissza a trónt. Lecsillapodtak a vezetés körül támadt belső viszályok, ám a ménes épp csak kezdene megnyugodni, amikor ismét veszélybe kerül az egyensúly. Ezúttal azonban külső erők fenyegetik.

Június vége van. A mocsarak kiszáradtak. A kemény talaj ismét járható, így a park belső területe is megközelíthetővé válik. A cowboyok régóta vártak már erre az alkalomra. Donana környékéről mintegy száz tapasztalt lovas gyűlik össze egy évenként megrendezett hagyományos eseményre. A park hatóságai minden évben egy napra felfüggesztik a szabályokat, hogy a cowboyok szabadon lovagolhassanak a park területén és begyűjthessék becses jutalmukat. A lovasok pihennek, és készülődnek a holnapi munkára: a nagy hajsza szétrombolja majd a ménes szerkezetét és a legerősebb kötelékeket is elszakítja.

Másnap hajnalban amint elegendő a fény, 500 cowboy özönli el a Donana nemzeti Parkot. Rövidesen több ménest is találnak, majd szorosan egymás mellé terelik az állatokat. A 2000 ijedt és összezavarodott ló között a zűrzavarban az új vezér hamar szem elől veszti ménesét. Nehezen szerzett rangja egy csapásra értéktelenné válik. A lovak egy pillanat alatt elveszítenek mindent, ami ismerős volt számukra: az otthonukat, a ménesüket és a családjukat.

A cowboyok először El Rocióba terelik foglyaikat. Az elveszett csikók kétségbeesve keresik anyjukat. A lovasok hamarosan tovább terelik a lovakat: célállomásuk Almonte városa, és az éves lóvásár. A lovak karámokba zsúfolva várják további sorsukat. Némelyiket eladják, a többit újra szabadon eresztik. A kereskedők alkudoznak és válogatnak. Nagy a kereslet a csikók iránt, mivel egy kétéves csikót mindössze egy hét alatt be lehet törni, és meg lehet ülni. A vevők pontosan tudják, mit keresnek, és gyakorlott szemük azonnal észreveszi a hibákat és a gyengeségeket. A vad fekete csődör megmenekült a befogástól – gyenge volt ahhoz, hogy a tereléskor a többi lóval együtt vágtázzon. Biztosan akad, akit szabadon engedtek: most rájuk kell találnia, amíg van jártányi ereje.

Végre rátalál ménesére. A cowboyok ugyan elvittek néhány csikót, a többi állatot azonban szabadon engedték. A csődör vágyik régi barátai társaságára, de nem tudhatja, hogy az új vezér eltűri-e a jelenlétét. A Donana Nemzeti Park ménesének új vezére megengedi idős vetélytársának, hogy velük maradjon. A fekete csődör már nem jelent veszélyt a számára. Az egykor oly életerős test felett elszállt az idő. A csődör gyengesége zavarja a ménes egyes tagjait, amelyek soha nem látták még ilyennek. Az egyik kanca talpra segíti, de már ez sem használ. A vén fekete csődör felkutatta a ménesét, ám most magányra vágyik. Végső búcsút int a földnek, amely egyszer az övé volt.

Hozzászólások

2020. október asztrofotója: Barangolás az Orionban

2020. október asztrofotója: Barangolás az Orionban

Tegyünk kozmikus utazást az égbolt legszebb csillagképének objektumai között!

Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben

Drámai átalakulás kezdődött a Fekete-erdőben

Németország világhírű erdőségének lápjaiban egyre több növényfajt érint a klímaváltozás.

Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak

Korábban pusztulnak a mikroműanyagot fogyasztó halak

A szakértők még mindig nem tudják, hogy a parányi műanyagrészecskék pontosan miként hatnak az élőlényekre.

Futrinkák ősszel

Futrinkák ősszel

A magyarországi bogárvilág méretes, leglátványosabb tagjai nyár közepére szinte mind eltűnnek. Akad azonban néhány nagytestű faj, mely az őszi esők beköszöntével bukkan elő.

Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése

Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése

Habár mind a cetfélék partra vetődése, mind a geomágneses háborgást okozó naptevékenység időszakos viselkedést mutat, a kettő közt, úgy tűnik, még sincs összefüggés.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket