A nőstény gorillákat is eléri a klimax
Jenny, Shamba, Timbo, Beta és Elaine állatkertben élő gorillák, de egy valamiben közös a sorsuk sok millió nővel a világon: ők is keresztülmentek a menopauzán.
A chicagói Brookfield Állatkert által vezetett, 17 észak-amerikai állatkert gorilláin végzett vizsgálat szolgáltatta az első bizonyítékot, hogy a gorilláknál is megfigyelhető a menopauza, vagyis az az életszakasz, amikor abbamarad a peteérés, illetve a menstruáció. A fölfedezés segíthet az állatkerteknek, hogy jobban gondozhassák idősödő nőstény gorilláikat, és megváltoztathatja az evolúcióbiológusok felfogását az emberi menopauzáról.
Sok biológus úgy véli, hogy a menopauza azért alakult ki az evolúció folyamán, hogy az ember nagymamáknak több idejük maradjon és így segíthessenek az unokáikról való gondoskodásban.
Az új eredmények cáfolni látszanak ezt az ún. „nagymamaelméletet”, mivel a vadon élő nőstény gorillák elvándorolnak családcsoportjukból, és nem törik össze magukat, hogy gondozhassák unokáikat.
Így elképzelhető, hogy a menopauza létrejöttének oka nem evolúciós adaptáció, hanem csupán azért alakult ki, mert az emberek és a fogságban tartott gorillák hosszabb ideig élnek.
Úgy vélik, hogy a fogságban tartott legidősebb gorilla a dallasi állatkert 51 éves Jennyje. Ő is egyike volt a tanulmányba bevont 30 gorillának, és beletartozott az idősebb gorilláknak abba a 23 százalékba, amely már átesett a menopauzán, amikor a kutatók megmérték a gorillák hormonszintjét.
Az idősebb gorillák másik 32 százaléka több hónapon át szabálytalan hormonszintet mutatott, ami azt jelzi, hogy valószínűleg ők is közelednek a menopauzához.
A menopauzán átesett gorillák átlagos életkora 44 év volt. Az amerikai nőknél nagyjából 51 éves korban következik be a menopauza.
Kapcsolódó cikkk:
A botanika is lehet extrém sport
Hátimotoros siklóernyők segítségével keresték fel a perui sivatag távoli zugait egy-egy ritka növény miatt, és egyúttal a módszert is tesztelték.
Ez a világ egyetlen, napenergiával működő gerinces állata
A szalamandrák számos fantasztikus tulajdonsággal rendelkeznek, azonban mind közül egy észak-amerikai faj a legkülönösebb: algákkal él szimbiózisban.
Ritka növényfaj nő Nagyvázsony határában
A tojásdad csetkáka egy sor nemzetközi természetvédelmi egyezményben szerepel.
Ausztrália legrejtettebb életmódú madarát keresték
Az éjjeli földipapagáj (Pezoporus occidentalis) a déli kontinens egyik legritkább madara, amelynek egy új állományát fedezték fel őslakos vadőrök.
A madárinfluenza végzetes lehet a tolvajokra
Egyes tengeri madarak mások eleségét igyekeznek megszerezni, ez pedig a madárinfluenza miatt végzetes is lehet számukra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
