Fokozódik az illegális elefántcsont-kereskedelem

2004 óta folyamatosan növekedett a tiltott elefántcsont-kereskedelem mértéke, 2009-ben pedig ebben az emelkedő tendenciában is történt egy hirtelen ugrás – áll az Elefánt-kereskedelmi Információs Rendszer (ETIS) legutolsó, a lefoglalt árukról készült elemzésében.
Az ETIS egyike a CITES (egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről) égisze alatt működő két elefánt-monitorozó rendszernek, a TRAFFIC (világszervezet a vadon élő állatok kereskedelmének ellenőrzésére) működteti, és a világon a legtöbb lefoglalt elefántcsont-termékről készít összegzést.
Az elemzés, amelyet a CITES számára a részes felek 15. konferenciáján készítettek elő, 14 364, 1989 óta 85 országból vagy területről származó elefántcsont-termék adatait öleli fel, s amely közel 2000-rel több termék adatait tartalmazza a 2007. évi adatokhoz képest.
A 2009-es jelentős emelkedés néhány nagy volumenű elefántcsont-lefoglalási akcióra utal, ami valószínűsíti a szervezett bűnözés növekvő befolyását a kereskedelemben. A szervezett bűnözés afrikai forrásokhoz és ázsiai fogyasztókhoz köthető. Az ETIS adatai azt feltételezik, hogy ez az összefonódás az elmúlt évtizedben egyre erősebbé és aktívabbá vált.
Nagyon erős kapcsolat mutatható ki az ázsiai intenzíven működő elefántcsontpiacok, illetve az afrikai alacsony szintű törvényi befolyás között, ami arra enged következtetni, hogy a tiltott elefántcsont-kereskedelem tipikusan olyan végállomások felé irányul, ahol a törvényi befolyás gyenge, és a piacokat csak kis mértékben szabályozzák.
Valójában a tiltott elefántcsont-kereskedelem fokozódása azt jelzi, hogy a CITES akciótervének végrehajtása az afrikai elefántcsont-kereskedelem szabályozására megbukott, nem volt képes az utóbbi öt évben jelentős mértékű változást előidézni. Az akcióterv lenne a CITES egyezmény alapvető eszköze az ehhez hasonló szabályozatlan és illegális afrikai és ázsiai piacok megfékezésére.
Kenyai határőrök zsákmányolt illegális elefántagyarakkal. A lefoglalt illegális szállítmányt a nairobi repülőtéren kívánták föladni Etiópiába. A tervek szerint az áru Addisz Abebából végül Bangkokba jutott volna el.
Az ETIS elemzésében Nigériát, a Kongói Demokratikus Köztársaságot és Thaiföldet emeli ki, mint a három elefántcsont-kereskedelem területén megbukott országot. A 2002-es első értékelés óta különleges figyelem övezi ezeket az országokat az illegális kereskedelemben betöltött szerepük miatt, de továbbra is ezen országok jelentik a kereskedelem forrópontjait az elefántcsont-források, a belépési pontok és fogyasztók tekintetében.
További kilenc ország – az afrikai Kamerun, Gabon és Mozambik, az ázsiai Hongkongi Különleges Igazgatású Terület, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Tajvan és Vietnám – szintén fontos csomóponti szerepet tölt be az illegális elefántcsont-kereskedelem területén.
Kínának, amely Japánnal együtt bizonyosan az elefántcsont-kereskedelem egyik legális végállomását jelenti, és 2008-ban egyszeri büntetést rótt ki rá a CITES, szembe kell néznie az állandósult illegális kereskedelem jelentette kihívással, amelyet a jelenleg Afrikában élő kínai népesség jelent. Folyamatosan bizonyítást nyer a tengerentúli kínaiak széleskörű egybefonódása az illegális elefántcsont beszerzésével. Ezt a problémát határozott fellépéssel, tudatosan kell felszámolni a külföldön élő kínai közösségek körében.
Faárunak feltüntetett illegális elefántcsontszállítmányt foglaltak le a hongkongi hatóságok. A konténerekből előkerült mintegy másfél tonnányi elefántagyar Mozambikból származott.
Az 1999-es első kereskedelemről szóló jelentést követően öt éven keresztül folyamatosan csökkent az illegális elefántcsont-kereskedelem, ami nem bizonyíték arra, hogy az illegális elefántcsont-kereskedelem globálisan növekedne.
A jelentés után az eredmények nem egyértelműek arra vonatkozóan, vajon az elefántcsont-termékek iránti igény fokozódott-e, vagy csak véletlen egybeesés következménye-e a szállítmányok számának hirtelen megugrása, mivel ez folyamatosan történhetett az utóbbi négy évben. Az adatgyűjtés folytatása és kiterjesztése egy hosszabb időintervallumra egyértelmű választ adhat erre a fontos kérdésre.
Fotók: EPA
Balogh Alexandra
WWF Magyarország
Kapcsolódó cikkek: