A majmok is az eltérő génállományú társaikhoz vonzódnak

A cerkóffélék családjába tartozó, a páviánokkal szoros rokonságban álló mandrill, amely az emberszabásúak után a legnagyobb majomfaj, úgy választ párt, hogy a másik génjei a lehető legnagyobb mértékben eltérjenek a sajátjaitól, ami kedvez az egészséges utódok világrajövetelének. Mivel a mandrill viszonylag közeli rokona az embernek, a felfedezés alátámasztani látszik azt a vitatott elméletet, amely szerint az emberek is a különböző genetikájú partnerekhez vonzódnak a leginkább.

A ScienceDaily tudományos hírportál ismertetése szerint a nagy-britanniai Durhami és Cambridge-i, valamint a franciaországi Montpellier-i Egyetem tudósítói a közép-afrikai Gabon kutatóival működtek együtt a vizsgálat során. Összesen mintegy 200 gaboni mandrill vérét és szaporodási szokását elemezték.

Bár nem teljesen tisztázott, hogy a nőstények honnan tudják, melyik hím génjei egészítik ki a leginkább a sajátjaikat, a kutatók úgy vélik, hogy szaglásuk segítheti őket ebben. Mivel saját testszagukat ismerik – azt pedig részben génjeik határozzák meg –, kiszimatolják azokat a hímeket, amelyek testszaga különbözik a sajátjukétól, azt sejtetve, hogy genetikájuk is eltér – olvasható a szakemberek megállapítása a Journal of Evolutionary Biology című szaklapban.

A szaglás lehetséges szerepén kívül a kutatók azt is valószínűnek tartják, hogy a nőstény mandrillok szelektív megtermékenyítést is alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a nőstény több hímmel párosodik ugyan, de szervezete elutasítja a hasonló genetikájú hímek spermiumait, csupán az eltérőeket „választja ki”.

A kutatást vezető Jo Setchell, a Durhami Egyetem antropológusa szerint eredményeik nagyon izgalmasak, és ez az első alkalom, hogy a genetikai összeférhetőségre történő szelekciót sikerült kimutatni egy olyan fajnál, amely nagy létszámú, több hímből és nőstényből álló csapatokban él.