Partra vetődött ámbráscetek Dél-Olaszországban
Szokatlan helyen, a Földközi-tengerben, pontosabban Pugliában sodródott partra kilenc ámbráscet. Kettőnek sikerült visszaúszni a nyílt vízre, azonban a többi hét állat elpusztult.
Az ámbráscetek közül némelyik hosszabb volt tíz méternél, súlya pedig több mint tíz tonnát nyomott. Az állatokra a múlt héten bukkantak a Pugliában, Foce di Varano tengerpartján. Négy bálna már elpusztult, a többiek pedig haldokoltak.
Eredetileg kilenc tengeri emlős feneklett meg parton, de kettőnek sikerült kiszabadulni és elérni a mély vizeket – jelentette a Greenpeace. A környezetvédő szervezet szerint nemcsak a megfeneklett bálnák nagy száma, de egyáltalán a jelenlétük szokatlan a térségben az évnek ebben az időszakában. Vasárnapra mind a hét, parton rekedt bálna elpusztult.
„Bálnák tömeges megfeneklése rendkívül ritka a Földközi-tengerben – nyilatkozta a La Stampa című napilapnak Maurizio Wurtz tengerbiológus, a Genovai Egyetem professzora. Szakértők szerint ez a jelenség inkább Ausztrália partjainál fordul elő. Márciusban például 200 bálna, illetve delfin sodródott partra az ötödik kontinensen.
Normális esetben a bálnák még csak meg sem közelíthetnék az olasz partokat. Természetvédők és biológusok szerint a bálnák a szennyeződés, illetve a hajók és a kőolajkutatás okozta zaj miatt tévedtek el és következett be a baleset.
A partra vetett bálnákat általában úgy próbálják megmenteni, hogy a tengerbe való visszatoloncolásig állandón locsolják őket a kiszáradás ellen, de sok állat a locsolás ellenére is elpusztul, mert testük puszta tömege miatt belső szerveik összenyomódnak.
A nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) a Föld legnagyobbra megnövő ragadozó állata, a kifejlett hímek elérhetik a 18 méteres hosszt és súlyuk meghaladhatja az 50 tonnát. Halakkal és puhatestűekkel táplálkozik. A tengerek mélyén élő hatalmasra megnövő óriáskalmárokért, több száz, egyes becslések szerint akár 3000 méteres mélységbe is képes lemerülni, és akár két órán keresztül is képes a víz alatt tartózkodni. Valamennyi tengerben előfordul, általában a nyílt vízen, a partoktól távol tartózkodik, éppen ezért viszonylag ritkán vetődik partra. Az olasz hatóságok jelenleg azon törik a fejüket, hogyan szállítsák el és földeljék el a 13 tonnát is elérő tetemeket anélkül, hogy környezeti ártalmat okoznának.
Fotók: MTI/EPA
Kapcsolódó cikkek:
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
