A klímaváltozás által legveszélyeztetettebb fajok listája
A jelentés szerint a felmelegedés legjobban a sarki rókákat, a kérges teknősöket valamint a koalákat veszélyezteti, de a bohóchal és a császárpingvin is „előkelő helyen” szerepel.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a koppenhágai klímacsúcson közzétette a klímaváltozás által legveszélyeztetettebb fajok listáját. Az első három helyezetten (sarki róka, kérges teknős és koala) kívül az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett 10 növény- és állatfaj között található még a beluga (fehér delfin), a bohóchal, a császárpingvin, a tegezfa (aloé), a gyűrűsfóka, a lazac, illetve az agancskorall.
„Ez a jelentés ébresztő a kormányok számára, hogy határozott vállalásokat tegyenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére” – nyilatkozta Wendy Foden, a beszámoló egyik szerzője. „Egyszerűen nincs több időnk az elnyúló politikai játszadozásokra. Komoly vállalásokra van szükségünk, méghozzá most” – tette hozzá.
A sarkvidékeken élő állatokat különösen a jég olvadása fenyegeti – figyelmeztet az IUCN-jelentés. A gyűrűsfókák például még északabbra szorulnak, mert csak ott találják meg a jégtáblákat, amelyek az utódok felneveléséhez kellenek. Az Antarktiszhoz kötődő császárpingvinek ugyanezzel a gonddal küszködnek a déli féltekén. A tenger jégtakarója ott is visszahúzódóban van, ez pedig megnehezíti a párzást és a kölykök felnevelését. A jég visszahúzódása miatt kevesebb a krill is, pedig a tengeri gerinctelen fontos szerepet játszik a tengeri táplálékláncban.
A zsugorodó hótakaró miatt az északi tundrákon élő sarkirókák egyre inkább kiszorulnak eredeti élőhelyükről. Populációik csökkenésével egyenes arányban szaporodnak el ezeken a területeken (is) a vörös rókák. (Fotó: Norbert Rosing)
Az arktiszi fehér delfint kétszeresen is veszély fenyegeti: egyfelől az emberek és a hajók benyomulása miatt kevesebb zsákmányt talál, másfelől a gáz- és olajszennyezések életterét is veszélyeztetik.
Más hüllőfajokhoz hasonlóan a kérges teknős fejlődését is befolyásolja a hőmérséklet. Az emelkedő középhőmérséklet hatására a tojásokból kikelő egyedek egyre nagyobb számban nőstények leszne. Ez a faj egyedszámát jelentős mértékben visszaveti. A tengeri teknősöket költőhelyük elvesztése is komolyan veszélyezteti. A legtöbb általakuk tojásrakásra és költésre használt homokos strandot már elfogalták a tuisták. A maradék területeket a tengerszint növekedésével együtt járó erőteljes abráziós (hullámverés okozta erózió) tevékenység eltűntetheti. (Fotó: Rick Silva)
A károk a trópusi vidékeken is tetten érhetők, az óceánok emelkedő hőmérséklete a korallok létét és színét fenyegeti. A korallokra a tengerek szén-dioxid általi „elsavanyodása” óriási veszélyt jelent, a legtöbb szakértő szerint már nincs esély a megmentésükre: a zátonyok el fognak tűnni.
Ritkán látott madár a batla
Életem első batláját (Plagadis falcinellus) Hortobágy kiváló ismerőjével, Dr. Kovács Gáborral láttam. Aztán teltek múltak az esztendők, de batla megfigyeléseim száma sehogy nem akart növekedni.
Ritka, mérgező, örökzöld cserje
Bár merev, hegyes, sötétzöld levele igencsak hasonlít a babérlevélre, a babérboroszlán (Daphne laureola) mérgező növény. Hazánkban mindössze a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben található őshonos állománya. Úgynevezett reliktum-faj, tehát korábbi földtörténeti korból maradt itt; atlanti-mediterrán flóraelem. A babérboroszlán szűk hazai elterjedése és reliktum volta miatt védett faj.
Három új nautiluszfajt fedeztek fel
A magyarul csigáspolipnak is hívott állatok közé ma már csak egy maréknyi faj tartozik, ám egykor igen elterjedtek voltak.
Újra megtelt vízzel a Debrecenhez közeli tó
A Vekeri-tó Debrecen közelében található. A környéken lakók kedvenc pihenőhelye 2022 nyarán az aszály miatt teljesen kiszárad. A téli csapadék azonban megtöltötte a tavat, ahogy a 2023. január végén készült felvételek is mutatják.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
