Egy elefánt sose felejt – vagy mégis?
A tudósok régóta igyekeznek meggyőzödni arról, van-e az állatoknak epizódikus memóriájuk, azaz képesek-e múltbéli eseményeket felidézni. A szajkókkal, csimpánzokkal és gorillákkal folyó kísérletek alapjaiban formálják át az állati memória természetéről eddig vélteket.
Az előrelátó szajkók
Az állati memória egyik kiemelkedő kutatója Nicola Clayton, az angol University of Cambridge professzora. A kutató az elmúlt hat évben számtalan szellemes kísérletet végzett szajkókkal. Clayton választása azért esett a szajkókra, mert el volt bűvölve a madár élelemtárolási praktikáitól: a szajkók az élelmek romlandóságát is figyelembe véve döntenek arról, hogy mit milyen sorrendben esznek meg. Egy kísérlet során például Clayton gilisztákat és mogyorókat „bízott” a madárra. A szajkó egyideig a gilisztákra járt rá, majd elég hosszú idő elteltével, a „romlott” giliszta helyett a mogyoróra váltott.
Egy másik kísérletben azt figyelték meg, hogy hogyan viselkednek a szajkók azután, hogy látták egy másik madár rejtekhelyének kirablását. A rablási esettel már találkozott szajkók sokkal elővigyázatosabban viselkedtek, nagy óvatóssággal felügyelték saját rejtekhelyüket. Bár Claytont a kísérlet felcsigázta, egyelőre nem állítaná határozottan, hogy a madárnak van epizódikus memóriája, amelyet a jövőbeli döntéseinél is képes segítségül hívni. A hasonló kísérleteket azonban folytatják.
A gorilla figyel és rögzít
Bennet Schwartz, a Florida International University kognitív pszichológusa gorillák memóriáját tanulmányozza. Egyik neveltjük, egy harmincas éveiben járó, több mint 200 kilós gorilla, King például kártyákkal kommunikál gondozójával.
Egy friss kísérlet során például a gorillához 33, számára ismeretlen embert hívtak, akik előtte mindenféle tevékenységeket végeztek: ugráltak, gitároztak, ellopták a gondozó telefonját..stb. Amikor Kingtől azt kérdezték, hogy mutassa meg melyik mozgássort ki végezte, az esetek 60 százalékában helyesen válaszolt. Schwartz egyébként most kezdte Kingnek az időt tanítani, azaz a gorilla a tegnappal, a mával és a holnappal ismerkedik.
Az atlantai Georgia State University professzora, Charles Menzel egy Panzee névre hallgató lány csimpánzzal dolgozik. Egy kísérletükben például Panzee szeme láttára 30 használati eszközét – kivit, ananászt, gumikígyót, labdát, papírt – eldugták. Az állat az esetek 90 százalékában pontosan eltalálta, hogy melyik tárgyat hova dugták, valamint sikeresen irányította gondozóját a tárgyak felkutatásában, aki úgy tett, mintha nem venné észre a rejtekhelyeket.
„Az állati emlékezőképességet mindig is alábecsülték – a felső határ pedig egyelőre nem ismert.” – véli Mentzel.
Az év madara nyomába eredtek a szakértők
Az MME munkatársai a kerecsensólymok helyzetét próbálják jobban megérteni.
Ez a hal a lábain át érzi a zsákmánya illatát
Úgy tűnik, remek evolúciós modellt jelenthet egy hal az új tulajdonságok, új szervek kialakulásának vizsgálatához.
Genetikai hegeket viselnek az elefántfókák
Az állatok vadászata miatt lecsökkent egyedszám hatásait a ma élő egyedek DNS-ében jól fel lehet ismerni, ezt a szakemberek genetikai hegeknek nevezték el.
Különleges vadászmódszert használnak a rejtélyes chilei orkák
A Csendes-óceán déli részén élő kardszárnyú delfin csoport egyedi vadászati szokásait sikerült feltárniuk chilei kutatóknak.
Az élelemhiány a vadorzók fő motivációja
A kelet-afrikai védett területeken az állatokat ugyan védik, ám az ott élő emberek számára nem biztosított a megfelelő megélhetés.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
