Ki is hal bele a H1N1 védőoltásba?
Az emberi gyógyászatban alkalmazott vakcinák, amelyek az emberek védelmét szolgálják, veszélyeztetett cápafajok májából kivont anyagokat tartalmaznak.
Több millió adag H1N1 elleni védőoltás egy szkvalén összetevőt tartalmaz, amelyet cápák májából vonnak ki. Gyakran használják ezt az adalékanyagot a szépségápolásban is, leginkább bőrgyógyászati termékekben, ahol hatásfokozóként a test immunreakcióit erősíti. Bár a szkvaléntartalmú vakcinákat az USA területén még nem engedélyezték, máshol, mint például Európában és Kanadában, már piacra dobták őket.
Az olívaolaj, a búzacsíraolaj és a rizskorpaolaj szintén természetes szkvalénforrás, bár kisebb mennyiségben tartalmazza azt. Mostanában elsősorban a kereskedelmi halászat során kifogott, leginkább mélytengeri cápafajokból vonják ki a szkvalént.
A 300 és 1500 méter közötti mélységben található mélytengeri cápák, amelyekben szkvalén található, leginkább a fenékhalászat során vagy célzott prédaként, vagy pedig mellékfogásként kerülnek a hálóba. A célzott halászat zsákmányaként szolgáló mélytengeri cápafajok rendkívül alacsony szaporodási rátával rendelkeznek, és legtöbbjük védett is. Ennek ellenére, és mivel egyre nagyobb haszonnal jár a halászatuk, egyre több mélytengeri cápát fognak ki. A már így is a kihalás veszélyének kitett cápák rendkívül lassan nőnek és csak nagyon ritkán szaporodnak. Egy nőstény tüskéscápa például 12–15 éves korában válik csak ivaréretté. Egy nőstény pedig mindössze egyetlen utódot hoz a világra, két évnyi vemhesség után. Ez azt jelenti, hogy egyetlen nőstény cápa kifogása is hatalmas befolyással bír az egész populációra nézve.
A GlaxoSmithKline (GSK) gyógyszeripari óriáscég, amely H1N1 elleni vakcinákat készít, októberben bejelentette, hogy egy 440 millió adagról szóló megrendelést kapott hatásfokozót (ún. adjuvánst) tartalmazó oltóanyagok gyártására. A hatásfokozó az ő vakcináikban – amelyeket eddig már 26 országban használnak – cápamájból kivont szkvalént tartalmaz, ahogyan azt a vállalat szóvivője is megerősítette. A GSK a piacon fellelhető cápamájból kivont szklavénkészlet 10%-át felvásárolja.
O’Malley, a Cápavédelmi Hálózat munkatársának becslései szerint a GSK 440 millió adagnyi megrendeléséhez minimum 9700 fontnyi (4400 kilogrammnyi) cápaolajra van szükség – hiszen egy adagban 10.69 milligramm szkvalén található. Ez a becslés azt feltételezi, hogy nincs selejt, és amint kinyerik a szkvalént a cápából, azt nem hígítják fel.
Magyar Gábor a WWF Magyarország irodájának igazgatója szerint a járványos betegségek megelőzésére az oltóanyagok nélkülözhetetlen eszközök, nem mindegy azonban, hogy ezek előállításával fajokat sodrunk-e végveszélybe.
Néhány kozmetikai cég az állatvédő csoportok folyamatos nyomásának következtében már nem használ többé cápa eredetű szkvalént, vagy épp az alternatívákra történő átállást tervezi. Ám a GSK szóvivője szerint a hatásfokozót tartalmazó oltóanyagok gyártásában a cápamáj eredetű szkvalént még nem lehet lecserélni semmilyen alternatívára. Állításuk szerint jelenleg is tesztelik a nem állati eredetű szkvalénforrásokat, mint például az olívaolajat, azonban még nem találtak megfelelő minőségű alapanyagot – közölték.
Balogh Alexandra
WWF Magyarország
Kapcsolódó cikk:
A cápamáj-olaj megmentheti a madarakat a halászhálóktól
Amerikai eredetűek lehetnek a nappali lepkék
Egy új kutatásban a nappali lepkék földrajzi eredetét, elterjedésüket és tápnövényeiket vizsgálták.
Különös növényi képességek
Egy új kutatás szerint a növények még idegrendszer nélkül is meg tudják különböztetni azt, amikor megfogjuk, s amikor elengedjük őket.
Az aranyló folyó nyomában
A 2022-es aszály után meglepett minket a természet, és úgy néz ki, mintha be akarná pótolni az előző évi csapadék elmaradását. Ősszel és télen is bővebben hullott az égi áldás, májusban pedig rárakott még egy lapáttal. A bőséges csapadék hatására beindult a növényvilág, és szinte bármerre megyünk, fantasztikus színes réteket találunk. Szerencsésen feltöltődött a 2022-ben teljesen kiszáradt lakiteleki Dög-Tisza is. A víz felszínét dús növényzet lepte el és május közepére egy csapásra aranyló folyóvá változott.
Tűlevelű erdők madara
Pár évvel ezelőtt sokat kirándultunk a Bükkben, ott is a magasabb régiókban. Mesés májusi hajnalokon vagy szeptemberi reggeleken Bánkútról ereszkedtünk le a Nagy-mezőre. Itt fent, a nagy lucfenyős erdőben mindig megütötte fülünket a kormosfejű cinege (Parus montanus) „zsé-zsé-zsé-zsé” hívogatója.
Különös különbségeket eredményez a dingókerítés
Ausztrália híres dingókerítésének két oldalán élő kenguruk közt különös különbségeket tárt fel egy új kutatás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
