Madárevő denevérek

Európa legnagyobb denevérfaja, az akár 45 cm-es szárnyfesztávolságú és 70 gramm tömegű óriás-koraidenevér (Nyctalus lasiopterus) nyáron rovarokkal táplálkozik. Ősszel és tavasszal azonban a denevérek figyelme a vándorló énekesmadarak hatalmas csapataira irányul, amelyek éjszaka repülnek, hogy elkerüljék a nappali ragadozókat, például a vércséket.

Amikor Carlos Ibañez, a spanyolországi denevérek kutatója és munkatársai tollakat találtak a denevérek ürülékében, fölvetették, hogy a denevérek madarakat fogyasztottak. Más szakemberek azonban vitatták ezt. Szerintük a denevérek véletlenül nyelhették le a levegőben lebegő tollakat, amelyeket rovaroknak hittek.

Raphael Arlettaz a berni egyetemről szintén a kétkedők közé tartozott. Úgy vélte, a madarak túl nagyok ahhoz, hogy a denevérek zsákmányul ejthessék őket. Az is megtévesztette őt, hogy a denevérürülékekben nem találtak csontmaradványokat. Ibañez csapata magyarázatként fölvetette, hogy a denevérek talán csak a mellizomzatot ették meg, a többit otthagyták.

A bírálók azt is nehezen hihetőnek tartották, hogy az óriás-koraidenevér, amely röptében kapja el és eszi meg a zsákmányát, képes lenne ugyanilyen módon madarakat is elejteni. A denevérek rendszerint „átölelik” zsákmányukat a szárnyukkal, és egy harapással végeznek vele. Ez beválik a rovarok esetében, de akadályozhatja a repülést, ha a préda egy rovarnál nagyobb és jóval erőteljesebb madár.

A leghevesebb kritikusok támogatókká válnak
Az új tanulmányban a Doñana Biológiai Állomáson dolgozó Ana Popa-Lisseanu, denevérökológus Ibañezzel és csoportjával együttműködve megmérte a szén- és a nitrogénizotópok koncentrációját a denevérek vérében, és összehasonlította az adatokat a potenciális zsákmányaikban mérhető értékekkel. Nyáron a denevérek vérének izotóparánya a főleg rovarokból álló étrendet tükrözte, ősszel és tavasszal azonban a csoport madárszerű koncentrációarányokat észlelt.

Fotó: Ana Popa-Lisseanu

Télen a denevérek téli álmot alszanak és nem táplálkoznak.

Még Arlettaz is beadta a derekát. Amikor értesült az előzetes eredményekről, csatlakozott a kutatócsoporthoz, s ő lett a PLoS ONE folyóiratban megjelent cikk egyik társszerzője.

„A leghevesebb ellenzőkből válhatnak a legjobb szószólók, ha meggyőzik őket tévedésükről” – mondta. – „Az óriás-koraidenevér egyértelműen fölvette a madárhúst az étrendjébe – a denevérszövetekben megtalálhatók a madárhús nyomai.”

Eddig még senki sem látta, hogyan zsákmányol madarat a denevér repülés közben, mivel a vándorló madarak több mint 700 méteres magasságban szállnak. Popa-Lisseanu viszont elmondta, hogy a vándormadarak bőséges élelemforrást jelentenek, és inkább az a meglepő, hogy eddig még egyetlen ragadozóról sem derült ki, hogy kihasználnák ezt az éjszakai élelemkínálatot.