Dömötör, Armand, Örs2020. október 26., hétfő
Természet

Demokratikus döntéshozatal az állatcsoportokban

2010.01.19.Admin
National Geographic Magyarország

Tudósok garmadája kutatta már azt, hogy a csoportban közlekedő állatok miként oldják meg azt a nem is egyszerű logiszikai kérdést, hogy a csapat minden tagja elérkezzen a kitűzött célhoz.

A világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a brit Nature hasábjain publikált tanulmány megálljt parancsol a bonyolult kommunikációs csatornákról szövögetett elképzeléseknek: az állatok egyszerűen a csordaösztönt követik. Ha van egy pár „hangadó”, akkor a többi már csak követi őket.

Madarak, méhek és a csoportosan vándorló vadállatok mind a nyájszellem segítségével közlekednek – állítja Iain Couzin a tanulmányban. A kijelentés a laikusokat talán nem lepi meg, feltéve, hogy egyáltalán megfogalmazódott bennük a kérdés: miért is mennek egy irányba az állatok, ha például az egyik észak felé érzi a táplálékot, a másik pedig nyugat felé? Milyen „döntéshozatali” folyamat révén dől el, hogy végül a sok egyed különféle elképzelései közül, melyiknek ad igazat a csorda?

Hozzá nem értők persze rögtön rávágják: a csordaszellem irányítja a csoportot. Nos még ha a kérdés ennél bonylultabb is, a most megjelent tanulmány szerint a válasz már korántsem: valóban a csordaszellem vezérli a kisebb-nagyobb csoportosulásokat.

Túlbonyolított elméletek
Tudósok hada törte a fejét, különféle elméleteket és modelleket gyártva, azt kutatván: mi lehet az oka annak, hogy a csoportban élő állatok végül együtt indulnak el egy meghatározott cél felé, noha a csoport tagja minden valószínűség szerint különféle irányokban érzik valódi céljukat – legyen az zsákmány, egy meghatározott növény, vagy éppen a szomjoltáshoz szükséges víz. Biológusok bonyolult kommunikációs kapcsolatot tételeztek fel a csoport tagjai között, amelynek segítségével megoldják ezt a valóban nem túl egyszerű logisztikai kérdést. Arra is gondoltak már, hogy esetleg egy testfelépítése vagy ügyessége révén kiemelkedő vezérállat jelet ad a többiekenek, merre is induljanak, vagy éppen alegységekbe szervezett állatcsapattá duzzadnak fel egész rajjá, hogy aztán a csoportok vezetői közötti kommunikáció révén határozzák meg az útirányt.

A megoldás az oxfordi egyetem kutatója szerint ennél sokkal egyszerűbb: végy egy-két határozott elképzeléssel megáldott egyedet, akik útnak indulnak, tégy hozzájuk jó pár tudatlant, valamint add hozzá a modellhez azt az elvet, hogy életösztönüktől fogva az állatok csoportban vagy rajban érzik magukat biztonságban, és máris megkapod az eredményt.

Matematikai és számítógépes modellek
Couzin matematikai és számítógépes modellezés segítségével bizonyította be, hogy az állatok közlekedési szokásait valóban a józan paraszti észnek megfelelő elvek irányítják. A számítógép vituális állatait Couzin minimális ösztönnel ruházta csak fel: ilyen volt a táplálékkeresés, illetve a túléléshez nélkülözhetetlen csoportban maradás ösztöne. Ez utóbbiról egyébként tudósok már korábban is kimutatták milyen meghatározó eleme a csordában élő állatoknak: ha egy csoportból véletlenül kiválik egy egyed, akkor az is előfordulhat, hogy az egyedüllét okozta stressz egyszerűen megöli az egyedet.

Mindezek után a modell segítségével megvizsgálták: a cél eléréséhez hány olyan egyedre van szükség, amelyek tudják is merre kell adott esetben repülni vagy futni, netán úszni. A célba találás pontossága a határozott elképzeléssel rendelkező egyedek számával nőtt, ám egy idő után a „bölcs” egyedek hozzáadása a csoporthoz nem fokozta már a célbatalálás pontosságát vagy gyorsaságát. Így például egy 10 fős csoport esetében már mindegy volt, hogy négy vagy pedig hét tag ismeri az útvonalat.

Demokratikus természet
A tájékozottak minimális aránya is inkább a csoport nagyságától függött, azaz egy tíz fős bivalycsorda esetén akár 50 százalék is lehet a minimális arány, míg egy 200 fős állatcsapat esetén elég esetleg 3 százalék is: mindkét esetben nagyjából öt tájékozott egyedre van szükség. A természet demokratikus jellemvonásának köszönhetően érvényesül az az elv, hogy a nyájszellem kialakította többségi akaratot követik mindannyian.

Amennyiben a jól informált egyedek között „vita” alakulna ki az útirány meghatározását illetően, nos ebben az esetben is egyszerűen a mögéjük csapódott csapat létszáma dönt. Ha az egyik irányba elinduló egyed mögé csak kevesen sorakoznak fel, akkor végül nekik kell visszatérniük a nyájszellem érvényesülése miatt a többséghez.

Kísérletek a valóságban és robotokon
Hogy a matematikai modellek valóban érvényesülnek-e a természetben azt egyelőre még nem tudni, mivel Couzin és kollégái éppen most tesztelik az elméletet élő állatokon. Halakat „idomítanak” arra, hogy jutalom ellenében elinduljanak egy irányba. Ezeket a kiképzett egyedeket aztán elvegyítik a tudatlan sokasággal, hogy megvizsgálhassák: valóban a nyájszellemet követve úszkálnak a halak egyik célpontjuktól a másikig.

A kutatók egyébként azt remélik, hogy az elmélet bebizonyosodása révén nemcsak a járdán közlekedő emberek útirányválasztásait tudják modellezni, hanem akár robotok programozásánál is hasznát veszik az elméletnek. A tengerfenéken végzett kutatásoknál igen sok pénzt meg lehet takarítani, ha a tájékozódás és kutatás bonyolult programjával ellátott robotok mellé „követőrobotokat” társítanak, akik a helyszínt a vezető robot segítségével elérve már az aprólékos terepmunkára tudnak összpontosítani.

Hozzászólások

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Gyarapodik a galápagosi pingvinek és kormoránok száma

Rekord emelkedést mutat a két madárfaj létszáma a nemrégiben elvégzett átfogó felmérés alapján.

A Kányavári-sziget hídja

A Kányavári-sziget hídja

A kis-balatoni Kányavári-szigetre ezen az igazán különleges vonalvezetésű, szép ívű, faszerkezetű hídon lehet eljutni.

Somoskő vára

Somoskő vára

A magyar-szlovák határon található a 13. század második felében épült vár, mely több gazdát is cserélt. A Rákóczi-szabadságharc után csak romlott az állapota, míg 1970-ben kezdték el a felújítását.

Felfújható dingóriasztók

Felfújható dingóriasztók

Az emberszerű figurákat leginkább üzletek előtti figyelemfelkeltőként ismerhetjük, nemrégiben azonban új értelmet nyert a létük.

Mesebeli palota

Mesebeli palota

Kis patak, vízesés, tó és a csodás Palotaszálló. Mindez a Bükkben, Lillafüreden található.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket