Láp vagy nem láp? – Ez itt a kérdés

A tőzegtó honlapján Kertész Károly és Sarkadi Márton foglalja össze a történetet. Eszerint 1993-ban Dr. Seregélyes Tibor és S. Csomós Ágnes a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal megbízásából tudományos alapossággal felmérte a láp természeti értékét. Ez azért fontos, mert 1996-ban a Természet Védelméről szóló törvény a lápokat ex lege védettség alá helyezte. Az ex lege azt jelenti, hogy ha egy területen láp helyezkedik el, az automatikusan védettséget élvez, nem szükséges külön eljárás. Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell a láp kiterjedésének meghatározásáról és a védettség földhivatali bejegyzéséről. Az ilyetén védelemnek épp az az oka, hogy a lápi bioszféra igen ritka és értékes. Csakhogy a hatósági intézkedéshez 14 év kevés volt.

Az első csaták a ’90-es években kezdődtek, amikor a 322-es út tervezett nyomvonala a lápon keresztül húzódott volna, de részben a civil szervezetek tiltakozása, és annak a sajtónyilvánossága miatt az út mégis elkerülte a lápot.

2004-ben részletes talajtani, botanikai és zoológiai felmérések készültek a Szent István Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak jóvoltából, másfél évre rá Dunakeszi Képviselő Testülete mégis a városszéli gazdasági-ipari övezethez csatolta a területet beárnyékolva annak jövőjét.

Nagyít>>

Képek és dokumentumok A történethez tartozó dokumentumok, sajtómegjelenések és sok kép látható a tőzegtó honlapján.

Eközben a dunakeszi tőzeglápot a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) egy jegyzékben a területén található lápterületek közül a legfontosabbnak jelölte. Szakértői véleménye nyomán 2008 első felében meg is állapították a láp létét, amely így ex lege védettséget élvez. Ellenlépésként a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség végzést hozott új vizsgálat lefolytatására a DINPI kizárásával. A kizárás oka, hogy képviselői az ügyben elfogultak lehetnek. Az új szakértőként kirendelt Bükki Nemzeti Parki Igazgatóság szakvéleménye mégis megerősítette a korábbit. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ezután az országos védett természeti terület (láp) jogi jelleget megállapította.

Csakhogy az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tulajdonosok fellebbezése nyomán 2008 végén megsemmisítette ezt is (az egyik indok, hogy a szakértői véleményben nem szerepelnek a láp kiterjedését meghatározó GPS-koordináták), majd újabb, immár harmadik vélemény megalkotására kérte fel Dr. S. Nagy László természetvédelmi és tájvédelmi igazságügyi szakértőt. A szakértő kutatógödrökből vett talajmintákkal igazolta, hogy a területen tőzegképződés nincsen, ezért lápi vegetáció létét nem tartotta szükségesnek vizsgálni, és azt állította, hogy a területet nem boríthatja víz. Az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ez alapján már meg tudta állapítani, hogy itt nincs is láp, ezért kiterjedésének megállapítása okafogyottá vált 14/223-13/2009 sz. határozatában a 0109/90-99 hrsz. területekre vonatkozólag az igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján a lápot nem létezőnek ítéli.

Csakhogy az ELTE biológusai szerint a területekre vonatkozó legfrissebb szakértői vélemény ellen súlyos kifogások merültek fel. Bemérték a kutatógödröket, és igazolták, hogy a vizsgálatot nem a kérdéses lápterületen végezték, a szakértői anyag mellékletét képező térképvázlaton mégis úgy tűnik, mintha a lápterületen dolgozott volna a felmérő (GPS koordinátákat ő sem csatolt szakvéleményéhez, de ezek hiányát a hatóság ezúttal nem kifogásolta). Az észrevételnek nem volt foganatja, a Hatóság a lápot nem létezőnek ítélte. A döntés ellen fellebbezni nem lehet.

A Dunakeszi láp és környezete I.(térhatású

Hol tartunk most?
2009. december 9-én a Jövő Nemzedékek Ombudsmani Hivatala leszögezte, hogy több visszásságot tárt fel. A láp létét tagadó szakvélemény szakmailag hibás.

December 12-én a civil szervezetek tüntetést tartottak a láp mellett. Meghívták Szabó Imre minisztert, az érintett önkormányzatok vezetőit, a természetvédelmi hivatalok és a nemzeti park igazgatóit is, de a meghívást egyedül Dercze Tamás, Újpest polgármestere fogadta el.

December végén az Auchan megbízásából kitűzték a telekhatárt és a lápot lecsapoló az Óceán-árok (patak) új nyomvonalát.

Ezzel egy időben civil szervezetek kontroll-szakvéleményt készítettek. Megállapíották, hogy a Dr. S. Nagy László szakvéleménye által jelölt helyeken 60–100–160 cm vastag tőzegréteg található.

Január 4-én a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség elutasította az építkezni kívánó Immochan Kft. kérést a vízjogi engedély kiadására …

Cikkksorozatainkban az egyes részek végén gyakran írjuk, hogy „folytatjuk”. A jelek szerint a csata még nem dőlt el, a gazdasági szereplők és a környezetvédők is továbbviszik harcukat. Szóval a cikk végén indokoltnak tűnik hogy jelezzük mi is…folytatjuk

Szöveg: Rigóczki Csaba
Fotó: Dr. Kriska György

Kapcslódó cikkek:
Láthatatlan láp
Lápok indikátora