A Dunakeszi láp védelmében – MTA állásfoglalás
A lápról szóló tegnapi cikkünkre reagálva a Magyar Tudományos Akadémia elküldte szerkesztőségünknek a láppal kapcsolatos szakértői állásfoglalását.
A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztályának állásfoglalása
Az MTA Botanikai valamint Természetvédelmi és Konzervációbiológiai továbbá az Ökológiai Bizottságainak Szakvéleménye alapján.
Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának illetékes szakbizottságai megvizsgálták a Dunakeszi láp védelmének ügyét, és előterjesztésük alapján az Osztály az alábbi állásfoglalást fogadta el:
A láp kritériumát az 1996. évi LIII, törvény 23.§ (3.) d pontjában az alábbiak szerint határozza meg:
d) a láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és
da) amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi szervezetek találhatók, vagy
db) talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik.
A Dunakeszi tőzegtó és környékének ökológiai állapota mindenben megfelel a fenti kritériumoknak, amennyiben:
1) A terület jelentós részét egész éven át víz borítja, a vízzel nem borított területek talaja is az év nagy részében, de legalább a tenyészidőszak felében vízzel átitatott.
2) A terület nagy részében lápi életközösségek uralkodnak, amilyen a tőzegpáfrányos láperdő, a rekettyefűzes lápcserjés. A területen nagy borításban találhatók tőzegjelző lápi növények, elsősorban a tőzegpáfrány, valamint nagy számban lápokon élő állatfajok.
3) A területen vastag aktív tőzegréteg található, amely eredetét tekintve elsősorban radicella-tőzeg, felismerhetően a tőzegpáfrány gyökérzetének anaerob bomlásából keletkezett.
A terület a Pest városát egykor gyűrűszerűen körülvevő lápi övezet utolsó maradványa. A fővárost övező egykor nagy természeti értéket képviselő élőhelyek sorra áldozatul estek a városfejlesztésnek. A Rákos patak völgyének egykori természeti gazdagsága helyén ma az Újpalotai lakótelepek díszlenek, Lágymányoson és Kelenföldön még az 50-es években is létező keserűsós réteket a Dél-Budai városközpont foglalta el. A Dunakeszi láp olyan környezettörténeti maradvány, amely nemcsak természetvédelmi, hanem várostörténeti szempontból is muzeális érték. Nem valószínű, hogy egy áruháznak ne lehetne Észak-Pest körzetében más alkalmas helyet találni, amelyet nem kellene az építkezés előtt jelentős költséggel kiszárítani.
A fentieket figyelembe véve az MTA Biológiai Osztálya szükségesnek tartja, hogy tudományos ismeretinek és szakmai felelősségének birtokában általánosan elismert társadalmi és szakmai tekintélyével alátámassza az állampolgárok és civil szervezetek tömegméretű megmozdulását a Dunakeszi láp jogos és indokolt megvédése ügyében. Az ügy fontosságának külön hangsúlyt ad az a körülmény, hogy 2010 a biodiverzitás megőrzésének nemzetközi éve, s most különös erkölcsi kötelességünk minden további természetpusztító tevékenységet meggátolni.
Kapcslódó cikkek:
Gondoskodó nyolclábú anyák
Lassan beköszönt a nyár. Langyos tavaszi szellő söpör végig a tiszasasi futballpálya csupasz talajfoltokkal tarkított gyepén. A fűcsomók között ujjnyi vastag lyukak tátonganak, a szegélyükön csillogó selyem pedig azt jelzi, hogy az üregeket különös lények lakják.
Fenyőligetek veszélyeztetett hüllője
Egy fajmegőrzési program keretében engedik szabadon a Pituophis ruthveni óriáskígyófajt a Louisiana állambeli Kisatchie természetvédelmi területen.
Rovarbeporzásúak lehettek az első virágok
Egy új kutatásban arra jutottak, hogy legalább 140 millió éve, amióta az első virágport tartalmazó virágok létrejöttek, rovarok gondoskodtak a pollenjük terjesztéséről.
Hogyan menthetjük meg a korallzátonyokat?
Egy új elemzésből kiderült, hogy a klímaváltozás elleni jelentős tettek nélkül sehogyan.
Az éjjeli beporzóink is védelemre szorulnak
Az éjszakai beporzókat legalább úgy kellene védeni, mint a méheket (háziméheket), hisz az ökoszisztéma-szolgáltatásban az ő szerepük is jelentős.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
