A tavaszt hirdeti a kivirágzott mimózafa
Virágba borult a mimózafának is nevezett ezüst akácia a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében – gyönyörű sárga színben pompázik az üvegház melegében.
Fotók: MTI
Szirmot bontott az ország legnagyobb – és egyetlen – mimózafája (Acacia dealbata) Az akácia nemzetséghez tartozó, Ausztráliában őshonos növény Európában elsősorban a mediterrán országokban terjedt el. A mimózafa akár tíz méter magasra is megnőhet, nagy tömegben megjelenő virágait a színes porzószálak teszik feltűnővé.
A tavasz eljövetelét hirdető növény sárga virágaiban még egy-két hétig gyönyörködhetnek a botanikus kert látogatói.
Az 1922-ben alapított füvészkertben több, mint 5200 különböző növényfaj található. A téli üvegházi látnivalók mellett a legtöbb látogatót a júliusi indiai lótuszvirágzás vonzza. A sokoldalúan hasznosított növény bemutatására fesztivált is szerveznek.
– Ma a füvészkertek legfontosabb feladata a növényi sokféleség megőrzése és bemutatása. A látogatókat be kell csábítani a kertkapun belülre – mondta el Mihalik Erzsébet, igazgató. – Ehhez pedig egyedi látványosságok és érdekes programok kellenek. Látványban pedig most sincs hiány, hiszen a kétmimózafa virágzása ezeken a fagyos téli napokon is a tavaszt idézi – tette hozzá.
Fakó keselyű tűnt fel az Alföldön
A hatalmas, itthon meglehetősen ritka állat szárnyfesztávolsága a 2,5 métert is meghaladhatja.
Hangja árulja el hegyi madárfajunkat
A kormosfejű cinege első ránézésre sokban hasonlít a barátcinegére.
Ezért eszik meg a madarak a savanyú gyümölcsöket is
Azonosították azt a genetikai mutációt, amely több mint 20 millió évvel ezelőtt lehetővé tette, hogy a madarak megegyék a savanyú, savas gyümölcsöket.
Tüsszentéssel ölnek a bársonyférgek
Az állat által kibocsátott nyálka különleges fehérjéi mintegy 400 millió év alatt alakultak ki.
Nem is fecske a sarlósfecske
Bár megjelenésében nagyon hasonlít a valódi fecskékre, valójában nem áll rokonságban velük.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
