Szaggal harcoló gyíkok
A hím ibériai hegyigyíkok társadalmi rangjukra és fizikai erejükre jellemző szagot bocsátanak ki, ami sokszor már önmagában, harc nélkül is megfutamodásra készteti az ellenfelet.
Az ibériai hegyigyíkok (Lacerta monticola) combjának belső felén mirigyek találhatók, amelyek az adott példányra jellemző szagú váladékot bocsátanak ki. Minél erősebb és magasabb rangú (dominánsabb) egy hím, annál nagyobb e váladék koleszterintartalma, ami természetesen befolyásolja a folyadék szagát is.
Ha harcra kerül sor, a szembenálló hegyigyíkok egymás combjának „illattasakjait” szagolgatják, hogy megpróbálják felmérni, a másik mennyire erős, és mekkora eséllyel győzhetnek ellene.
Spanyol kutatók hím hegyigyíkokat eresztettek egymásnak, azonban a harc előtt az egyik felet mindig nagy mennyiségű, koleszterindús váladékkal dörzsölték be. Megfigyelték, hogy az ellenfél – ha nagy volt a különbség kettejük váladékának koleszterinszintje között – sokszor egy-két szimatolás után megfutamodott a harc elől.
A kutatók szerint ez igen praktikus megoldás, hiszen a harc sok időt és energiát vesz igénybe, valamint súlyos sérülésekkel is járhat. Ha a két félre gyakorlatilag rá van írva a várható végeredmény, sértetlenül megúszhatják az összecsapást, mégis sikerül eldönteni a dominanciaviszonyokat.
Erdőmentő farkasok segíthetnék Skócia klímáját
A szénmegkötés kapcsán általában csak a fákra gondolunk, de a ragadozóknak is rendkívül fontos szerep jut a szén körforgásában.
Összeszámolták a hazánkban telelő erdei fülesbaglyokat
A faj nagy segítséget jelent a mezőgazdasági kártevők kordában tartásában.
Tíz éve nem látott állat tűnt fel a Vértesben
A ritka, fokozottan védett fajról nagyon keveset tudunk.
Tarka északi madarak érkeztek az Alföldre vendégségbe
Akár hetekig is itt maradhatnak, de legkésőbb májusban továbbállnak.
Ezek a fajok kertjeink legkisebb madarai
Hazánk legkisebb madara nem az ökörszem, hanem a két királykafaj.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
