Nem süketek a kígyók!

Amerikai és német kutatók tengerészeti mérnököktől kölcsönzött eljárásokkal demonstrálták, hogy miként képesek hallani a kígyók a külső fül és a belső dobhártya hiánya ellenére.
A kutatások, amelyek kimutatták, hogy a kígyóknak valójában két hallórendszerük van, értékes bepillantást adnak a hüllők evolúciójába is.
Sok évig tartotta magát az a nézet, hogy a kígyók süketek. A zsákmányukat szaglással, ízleléssel, illetve egyes fajok esetén az orr közelében elhelyezkedő, hőérzékeny gödörszervvel észlelik. Az 1970-es években folytatott alapkísérletek arra utaltak, hogy a kígyók mégis hallanak, de nem tudták megmagyarázni, hogyan.
„Hangcseppek” a levegőben
Egy egér vagy más zsákmányállat parányi léptei hullámokat keltenek a talajban és a levegőben éppúgy, mint a tócsába csepegő vízcseppek, „hangcseppeket” hoznak létre. A kígyó földdel érintkező állkapcsa – az óceán hullámain fel-le hánykolódó hajóhoz hasonlóan – reagál a talaj szállította hanghullámokra.
„A kígyó állkapcsa lényegében egy kiemelkedő gerincű henger” – mondta el Bruce Young, a Washburn Egyetem biológiaprofesszora, a cikk társszerzője. – „E tekintetben tehát nem különbözik olyan gyökeresen egy hajótól.”
A kutatók ugyanazokat az egyenleteket használták annak modellezésére, hogyan mozog a kígyó állkapcsa a homokon vagy földön át haladó hullámok hatására, mint amelyek leírják egy hajó mozgását. Ahogy a hajó is hat különböző irányba mozoghat (emelkedhet, zuhanhat, himbálózhat stb.), ugyanígy mozoghat a kígyó állkapcsa is (föl, le, oldalirányba stb.). És ahogy a hajó is annál stabilabb, minél mélyebbre merül a vízbe, a kígyók gyakran beássák magukat a homokba, hogy hallásukat pontosabbá tegyék. A kígyó eltemetve könnyebben érzékeli az állkapcsa mozgásában bekövetkező eltéréseket.
Miután a kígyó állkapocscsontjai fölvették a hangot, az továbbhalad a csigajáratba, ahonnan az idegek továbbítják a jelet az agyba. Az állkapocscsontokkal és a hagyományos fül révén való hallással a kígyók lényegében a hallás egy második módját fejlesztették ki az evolúció folyamán, állítják a kutatók.
Térbeli hallás állkapoccsal
Az emberekben is megvan e képesség nagyon egyszerű változata. Ha egy kicsit megütött hangvillát a fülünk mellé tartunk a levegőben, a hang halk lesz. Ha megint megütjük kicsit a hangvillát és alját a fülünk mögötti csonthoz érintjük, a hang sokkal hangosabb lesz.
Míg az emberi állkapocs egyetlen csont, a kígyóknak két részből áll az állkapcsuk, ami egyrészt lehetővé teszi a maguknál nagyobb zsákmány lenyelését, másrészt valószínűleg gondoskodik a térbeli hallásról is.
Cathrine Carr, a Marylandi Egyetem biológusa úgy vélekedik, hogy az első szárazföldi gerincesek a koponyán keresztüli hanghullám-továbbítás révén hallhattak.