Aláírták a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervét

A folyók, patakok, tavak, felszín alatti vizek élővilágát, vízminőségét vagy vízmennyiségét az emberi tevékenységek különböző mértékben károsították és károsítják. A beavatkozások hatásait csökkenteni, a károkat helyreállítani ma már nem csak szorgalmi feladat, hanem uniós kötelezettség is. Az Európai Unió Víz Keretirányelvének előírása ugyanis, hogy felszíni és felszín alatti vizeink jó állapotba kerüljenek 2015-re, ami vonatkozik az ökológiai, vízminőségi és vízmennyiségi állapotra is.

A cél elérése érdekében közös vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kellett készíteni, aminek kidolgozásában Unión kívüli országok is részt vettek. Az elkészült dokumentumot a 14 érintett ország tegnap írta alá Bécsben.

A WWF Magyarország szerint a terv fontos lépés a Duna ökológiai értékeinek megvédéséhez. Azonban vannak olyan infrastruktúra-fejlesztési igények, amelyek komoly akadályozó tényezőt jelentenek.

A Duna hajózhatóságának fejlesztése érdekében tervezett beavatkozásoknak például számos káros hatása lehet. A mederben lévő zátonyok elbontása, a mederanyag kitermelése, valamint egyéb fizikai beavatkozások, pl. a vezetőművek vagy a sarkantyúk hatására a folyó természetes élőhelyei tűnnek el, vizes élőhelyek szakadnak el a folyótól, és megváltozik a folyó egészséges működése. További problémát okoz a Magyarország feletti Duna szakaszon (Ausztriában, Németországban és Szlovákiában) épült vízerőművek sorozata, és az építkezések alapanyagául szolgáló nagy mennyiségű mederanyag éveken át történő kotrása, ami a mai napig súlyosbítja a Duna medrének mélyülését, valamint károsan befolyásolja a folyó menti területek vízellátását és élőhelyeit. A Duna-deltában végzett csatornaépítés Európa egyik leggazdagabb vizes élőhelyét veszélyezteti és a tokfélék kihalásával fenyeget.

A WWF szerint a hajózhatóság természetbarát módon történő fejlesztéséhez valamint a Duna hordalékhiányából fakadó hatások csökkentéséhez a Duna-menti országok valódi, a gyakorlatban is működő összefogására lenne szükség. Ezt csak a határon átnyúló együttműködés jelentős mértékű erősítése biztosíthatja.

„Egyik állam sem akar kiszolgáltatott helyzetben lenni, és nem akar a szomszédos országok tevékenységeinek következményeiből adódó ökológiai problémákkal küzdeni. Jelenleg az a tapasztalat, hogy egy adott ország számos esetben utólagos megoldásokkal és nagy költséggel próbálja meg helyreállítani mindazokat a problémákat, amiket a többi folyó menti ország tevékenységei okoznak” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.

„A nemzetközi tervezési folyamat során lehetőség adódott, hogy országhatáron átnyúló problémákra az országok együtt keressenek megoldást. A most lezáruló tervezés folyamán azonban ezek nem kaptak kellő figyelmet. Szakmai és diplomáciai együttműködés erősítése, közös tervezés és megvalósítás szükséges” – tette hozzá Figeczky.

A WWF figyelemmel fogja kísérni a tervek végrehajtását az egyes országokban és kapcsolatban fog állni a brüsszeli döntéshozókkal. Ez vonatkozik a Duna vízgyűjtő szintű – a hajózás és a környezetvédelem együttes fejlesztéséről szóló – közös állásfoglalás irányelveinek gyakorlatban történő megvalósítására, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekre is. A most készülő Európai Duna Stratégia a folyó menti országok fenntartható fejlődését kell, hogy szolgálja, így a vízgyűjtőgazdálkodási-terv jó alapot nyújthat ehhez.

Balogh Alexandra
WWF Magyarország