Kettős mutációnak köszönhetjük a fehérbort

Mandy Walker, az adelaide-i CSIRO Plant Industry kutatója munkatársaival annak a szőlőfajnak (Vitis vinifera) a genetikáját tanulmányozta, amelyből szinte az összes ma forgalomba kerülő fehér- és vörösbor készül. Többek közt ki akarták deríteni, hogyan alakultak ki a faj fehér fajtái. A tudósok tudják, hogy a fehér szőlők a vörös szőlők változataként jöttek létre valamikor a történelem folyamán, de azt nem, hogy pontosan miként.

Walker és csoportja kimutatta, hogy a szőlőhéj színét két gén – VvMYBA1 és VvMYBA2 – határozza meg. Azt tapasztalták, hogy bármelyik gén képes szabályozni a színt oly módon, hogy bekapcsolja az antocianin nevű vegyület termelését, amely vörösre változtatja a szőlőszem héját. A fehér szőlőkben mindkét gén mutálódott, azaz a vörös szín kialakulásának mindkét módja kikapcsolódott.

„Ez szerencsés egybeesés volt a világ összes fehérbort kedvelő emberének nagy örömére” – mondta Walker. – „Egyetlen gén mutációi is meglehetősen kis gyakorisággal következnek be, de a szőlőben két génnek kellett mutálódnia ahhoz, hogy vörösből fehérré váljon, és ez nagyon-nagyon ritka esemény.”

Walker elmondta, hogy azt még nem tudják pontosan hol és mikor következett be a változás. Feltételezik, hogy még Tutanhamon uralkodásának ideje előtt történt. Az ősi egyiptomi királysírokból előkerült tároló edényekben találtak fehérbor-maradványokat.

A kutatók a fehér szőlő több mint 55 különböző fajtáját vizsgálták meg, és kimutatták, hogy mindegyikben megtalálható mindkét említett mutáció.

„A világ lehető legtöbb különféle tájáról szereztünk be szőlőket, és a változások mindben ugyanazok voltak” – mondta Walker.

Ez a tény arra utal, hogy valamennyi fehérszőlőfajta egyetlen genetikai ősre vezethető vissza.