Kettős mutációnak köszönhetjük a fehérbort
Ausztrál tudósok szerint a fehér borok készítéséhez használt fehér szőlőfajták kialakulása egy több mint 3000 éve bekövetkezett szerencsés genetikai egybeesésnek köszönhető.
Mandy Walker, az adelaide-i CSIRO Plant Industry kutatója munkatársaival annak a szőlőfajnak (Vitis vinifera) a genetikáját tanulmányozta, amelyből szinte az összes ma forgalomba kerülő fehér- és vörösbor készül. Többek közt ki akarták deríteni, hogyan alakultak ki a faj fehér fajtái. A tudósok tudják, hogy a fehér szőlők a vörös szőlők változataként jöttek létre valamikor a történelem folyamán, de azt nem, hogy pontosan miként.
Walker és csoportja kimutatta, hogy a szőlőhéj színét két gén – VvMYBA1 és VvMYBA2 – határozza meg. Azt tapasztalták, hogy bármelyik gén képes szabályozni a színt oly módon, hogy bekapcsolja az antocianin nevű vegyület termelését, amely vörösre változtatja a szőlőszem héját. A fehér szőlőkben mindkét gén mutálódott, azaz a vörös szín kialakulásának mindkét módja kikapcsolódott.
„Ez szerencsés egybeesés volt a világ összes fehérbort kedvelő emberének nagy örömére” – mondta Walker. – „Egyetlen gén mutációi is meglehetősen kis gyakorisággal következnek be, de a szőlőben két génnek kellett mutálódnia ahhoz, hogy vörösből fehérré váljon, és ez nagyon-nagyon ritka esemény.”
Walker elmondta, hogy azt még nem tudják pontosan hol és mikor következett be a változás. Feltételezik, hogy még Tutanhamon uralkodásának ideje előtt történt. Az ősi egyiptomi királysírokból előkerült tároló edényekben találtak fehérbor-maradványokat.
A kutatók a fehér szőlő több mint 55 különböző fajtáját vizsgálták meg, és kimutatták, hogy mindegyikben megtalálható mindkét említett mutáció.
„A világ lehető legtöbb különféle tájáról szereztünk be szőlőket, és a változások mindben ugyanazok voltak” – mondta Walker.
Ez a tény arra utal, hogy valamennyi fehérszőlőfajta egyetlen genetikai ősre vezethető vissza.
Látványosságokban gazdag túraútvonal
Budapesttől pár percre található, számos izgalmas látnivalót rejtő útvonalra invitálja Önöket a legújabb túraajánló.
Hazánkon átvonuló partimadár
Márciusban elkezdődik a madarak vonulása, ilyenkor a tőlünk délre telelő partimadarak északi költőhelyük felé tartva, átvonulnak hazánk területén.
Magyar expedíció tagjai a kék vércsék telelőhelyén
2023. március 16-án indult afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét. A kalandregénybe illő vállalkozást a National Geographic Magazin fotósa és természetfilmesek kísérik.
A virág, ami legyet növeszt a szirmai közé
Számos orchideaféléről ismert, hogy rovarokat utánzó alakot ölt a virága, a dél-afrikai záporvirágok egyik faja is ezt a módszert követi.
90 évesen lett először apa egy teknős
Bár ma egyre későbbre tolódik a szülővé válás az embernél is, egy teknős, a Houstoni Állatkertben egészen extrém korban nemzett utódokat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
