Virgil, Virgínia2020. november 27., péntek
Természet

A mamutok kihalásának részletei

2010.03.02.Admin
National Geographic Magyarország

Bár a mamutok létszáma már 12 000 évvel ezelőtt jelentősen lecsökkent, teljesen csak mintegy 3600 éve tűntek el a Földről. Hogy mi adta meg végül nekik a végső lökést, az régi vita tárgya.

Egy tanulmány szerint valószínűleg az emberek verték az utolsó szöget a gyapjas mamutok koporsójába, de a hatalmas emlősök kihalásának fő oka az éghajlatváltozás lehetett.

Bár a mamutpopulációk létszáma már 12 000 évvel ez előttre jelentősen lecsökkent, teljesen csak mintegy 3600 éve tűntek el a Földgolyóról. A tudósok régóta vitatkoznak azon, mi adta meg végül az utolsó lökést ezeknek a gyapjas ormányosoknak. A spanyol Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója, David Nogues-Bravo által vezetett kutatócsoport klímamodelleket és a gyapjas mamutok, valamint az emberi populációk modelljeit fölhasználva vizsgálta meg a mamutok kihalásához vezető különböző tényezők egymáshoz viszonyított jelentőségét.

A csoport úgy találta, hogy a mamutok kihalását elsősorban a Föld klímájának 8000–6000 évvel ezelőtt történt erőteljes fölmelegedése idézte elő. Mivel a Föld akkoriban éppen a jégkorszak utolsó hideg periódusából (ún. glaciálisból) tartott kifelé, a hőmérséklet emelkedett és átalakította a bolygó tájképét. A mamutok kedvelt élőhelye, a sztyeppes tundra területe igen kicsire zsugorodott.

A kutatók az ismert mamut-ősmaradványoknak a klímamodellekkel való összevetésével kiszámították azt a hőmérsékleti „ablakot”, amelyben az állatok képesek életben maradni. Meghatározták a hőmérsékletet abban az időszakban, amikor az egyes mamutpéldányok éltek, és az adatokat összesítve megkapták az állatok által előnyben részesített klímatartományt.

A csoport arra az eredményre jutott, hogy 6000 éve a mamutok a 36 000 évvel korábbi élőhelyüknek – amikor a legkiterjedtebb volt az eljegesedés – a 10 százalékára szorultak vissza.

A mamutok kihalását azonban a jelek szerint nem magyarázza pusztán az éghajlatváltozás. Ezek a szívós állatok már túléltek – igaz csak éppen hogy – egy korábbi meleg periódust, azaz interglaciális időszakot 126 000 éve, amikor szintén jelentősen fölmelegedett az éghajlat. A kutatók találtak pár fosszilis mamutcsontot ebből a korból, tehát az éghajlatváltozás akkor nem törölte el végképp ezeket az emlősöket.

Az egyik különbség a korábbi és a későbbi interglaciális időszak között – amikor az állatok ténylegesen kihaltak – az ember megjelenése. Nagyjából 6000 éve, amikor az éghajlat fölmelegedett Eurázsia északi részén, ahol a mamutok éltek, őseink már képesek voltak behatolni erre a területre. Ha jelen voltak, elképzelhető, hogy a vadászatukkal megadták a kegyelemdöfést a már amúgy is leromlott állapotú mamutcsordáknak.

A kutatók kiszámították, hogy 6000 évvel ez előttre a mamutok egyedszámának optimista becslése esetén is elegendő lehetett a kihalásukhoz, ha egy ember csak háromévente ejtett el egy példányt. Egy pesszimistább számítás szerint még akkor is kipusztultak volna, ha egy-egy ember csak 200 évenként zsákmányolt volna egy mamutot.

Kapcsolódó cikkek:

  • A mamutok csak lassan haltak ki
  • Elkészült a gyapjas mamut géntérképe

  • Hozzászólások

    Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

    Jellegzetesen ívelt híd Skóciában

    E 276 méter hosszú, jellegzetesen ívelt híd Skócia északnyugati, öblökkel szabdalt részén 1984 óta köt össze két települést (Kylesku és Kylestrome).

    Így hódították meg a mókusok a világot

    Így hódították meg a mókusok a világot

    A tudomány közel 300 mókusfélét ismer, az állatok a bolygó minden szárazföldi környezetében fellelhetőek a trópusoktól a fagyos térségekig. Vajon hogyan lettek ilyen sikeresek a rágcsálók?

    Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

    Egy kankalinfaj nem bírja a klímaváltozás tempóját

    A bókoló kankalin fennoskandináv alfaját (Primula nutans ssp. finmarchia) vizsgálta egy svéd-finn kutatócsoport a Helsinki Egyetem vezetésével.

    Új módszerrel mutatható ki a méheket pusztító méreg

    Új módszerrel mutatható ki a méheket pusztító méreg

    A piretroidok nagyban hozzájárulnak a méhpopulációk csökkenéséhez, az anyagok észlelése azonban nem egyszerű feladat.

    1,5 milliárd madarat mentett meg egy embereket védő törvény

    1,5 milliárd madarat mentett meg egy embereket védő törvény

    Az Egyesült Államok légtisztaságát szolgáló jogszabály nemcsak az emberi, hanem az állati egészség számára is fontosnak bizonyult.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket