Füstbe ment a cápahalászat korlátozásának terve

Az Egyesült Államok, Európa, Ausztrália és számos arab ország által támogatott cápavédelmi javaslatok arra hivatkoznak, hogy a szabályozatlan kereskedelem széleskörű illegális halászathoz vezetett, aminek következtében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listája szerint végveszélyben lévő csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini) és a nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran), valamint az igen sérülékeny közönséges pörölycápa Sphyrna zygaena) állománya mintegy 85 százalékkal zsugorodott.

A javaslatot ellenzők – azaz a szabad halászat és kereskedelem pártján lévők – táborát Japán vezette; az ázsiai ország korábban ugyanezen a találkozón már sikeresen lépett fel az atlanti kékúszójú tonhal nemzetközi adásvételének betiltása és a korallkereskedelem szabályozása ellen.

Japán mögé felsorakozott a halászatot elsősorban ösztönző uszonykereskedelem többi haszonélvezője: Kína, Indonézia és más államok is. Érvelésük lényege az volt, hogy a kereskedelem korlátozása érzékenyen érintené a szegény partmenti országok gazdaságát, ezenkívül nehéz is lenne végrehajtani őket.

A pörölycápákéhoz hasonlóan kritikus az óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) helyzete is. Az IUCN Vörös Listája szerint sebezhető faj állománya 60–70 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban. Ennek ellenére az e faj védelméről szóló javaslatnak sem sikerült elérnie a szükséges kétharmados többséget. A 175 ország részvételével zajló találkozón a pörölycápákra vonatkozó javaslat sikeréhez öt szavazat hiányzott, míg az óceáni fehérfoltú cápa védelméhez kilenc.

A természetvédők felháborodással és csalódással fogadták a kudarc hírét. Jupp Baron Kerckerinck zur Borg, a New York állambeli Cápakutató Intézet elnöke úgy fogalmazott: „Japán azért szavazta le a cápajavaslatokat, mert ők fogják ki őket, Szingapúr azért, mert pénzt csinál az uszonyok eladásából, Kína pedig azért, mert ott eszik meg őket”.

A washingtoni székhelyű Pew Környezetvédelmi Csoport állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy a cápák különösen érzékenyek a túlhalászásra, mivel kis ütemben szaporodnak és lassan nőnek. Mint rámutatnak, a halászok általában csak levágják a kifogott cápák uszonyát, majd a tetemet visszadobják a vízbe. A cápauszonyleves régóta fontos szerepet játszik a kínai kultúrában, gyakran szolgálják fel esküvőkön és más rendezvényeken. Az uszony iránti kereslet megugrott az utóbbi időben, mivel a középosztálybeli kínai családok egyre módosabbak lettek.

Kapcsolódó cikek::