Uniós forrásból a forrásokért

Magyarország egyik legtisztább, természetes szűrővel ellátott vízgyűjtő területe a Börzsöny. A hegység bővelkedik a tiszta vizű forrásokban. Egybefüggő erdőségeinek vízgyűjtőjét nem törik meg lakott területek, nem szennyezik ipari létesítmények. Forrásai pedig nem csupán az ember számára hoznak felüdülést. Egyúttal rengeteg védett faj élőhelyéül szolgálnak. Ezért tűzték ki célul az állami erdőket kezelő helyi erdészek, erdőmérnökök a leromlott állapotú források felújítását.

Ha értő szemmel járunk hegyvidéki erdeinkben, egy idő után valósággal keresni fogjuk a szomjat oltó, életet adó, hegyből előtörő forrásvizeket. A turistatérképen jelzett foglalások azonban sokszor okoznak csalódást, s laikusként is sajnálkozunk azon, hogy a kosztól, szeméttől mentes csobogó csupán a képzeletünkben élt. A terület legjobb ismerői, az erdészek munkájuk során újból és újból elvégzték a legszükségesebb karbantartásokat, de jelentős pénzügyi források hiányában ez csupán tűzoltásra volt jó. A megoldást az európai uniós társfinanszírozású Közép-magyarországi Operatív Program hozta el. A program keretében a térség legnagyobb erdőgazdálkodója, az Ipoly Erdő Zrt. Sikeres pályázatával csaknem kétszáz milliós támogatást nyert el a legsürgetőbb természetvédelmi munkák megvalósítására, köztük a kisvizes élőhelyek felújítására és védelmére.

Páratlan lehetőséget jelent, hogy az Európai Unió és a Magyar Állam közös tehervállalásának köszönhetően az állami erdőkben – a hagyományosan zajló erdészeti tevékenység mellett – a természetvédelmi munkákat európai uniós pályázati források segítik. A program horderejét jól érzékelteti, hogy amíg korábban évente átlagosan 5–8 forrást felújítására kerülhetett csak sor, addig a kétéves projekt mintegy 50 forrást érint. Ezeknek a forrásoknak különleges jelentőségük van, hiszen a foltos szalamandra, pettyes gőte, alpesi gőte, illetve egyes védett kérész és tegzes fajok élő- és szaporodó helyei. A forrásteknők tisztítása és a forrásfők helyreállítása után ezek az élőhelyek egyszerre adnak teret védett növény és állatfajoknak, biztosítva hosszú távú fennmaradásukat. A munkákat rendkívül körültekintően, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakembereivel közösen végzik, hogy ezek a különleges életterek semmilyen szempontból ne sérüljenek. A források mellett 15 kisebb tavat mentettek meg a feltöltődéstől. A természetvédelmi beavatkozástól a kétéltűek szaporodásában várnak pozitív változásokat.

A Bajdázó-tó rehabilitációja szintén olyan nagyléptékű beuházásnak számít, amire korábban éves szinten nem volt lehetőség. A kotrás mellett itt vízpótlásra is sor került, a 36 millió forintos műszaki beruházás részeként pedig a vízkormányzó műveket és a gátat is felújították. A vizes élőhelyek felújításakor a szakemberek szigorú szakmai irányelvek szerint járnak el, természetvédelmi szempontból jól átgondolt koncepció mentén haladva „készítik elő a talajt”, egészen pontosan a vizes élőhelyeket egy gazdagabb biodiverzitás befogadására, ami után a befejezés már a természetre vár: tudniilik, hogy veszélyeztettet fajokkal népesítse be a felújított „lakokat”.