Új, hátráltató kompromisszum a bálnavadászatban

Az IWC egyik munkacsoportja egy olyan kompromisszumot kíván hozni, amivel a jelenleg zsákutcába jutott, a bálnavadászatot ellenző és az azt támogató országok közti tárgyalássorozat – szerintük – újra beindítható lenne.

Bár a tervezet több pozitív, bálnavédelemmel kapcsolatos elemet is tartalmaz, amely segítene abban, hogy az IWC méltón képviselje a 21. század elvárásait, közben jogilag mégis lehetővé tenné, hogy Japán „tudományos célból” továbbra is vadászhasson a Dél-tengeri Bálnarezervátumban.

„Pont a déli tengereken kellene, hogy a bálnák teljes védelmet élvezzenek!” – jelentette ki Wendy Elliot, a WWF International fajvédelmi vezetője. „Mindenféle vadászati tevékenységet meg kellene szüntetni ezen a területen, köztük a japánok kereskedelmi célú bálnavadászatát is, amelyet a tudományos cél jelző mögé bújtatnak. Ám a tervezett kompromisszum megengedné Japánnak, hogy tovább pusztítsanak ezen az ökológiailag egyedülálló területen” – tette hozzá.

1986 óta tilos a bálnák kereskedelmi célú vadászata. Ám Japán, Norvégia és Izland kiskapukat keresett és talált az IWC alapító okiratában, így évente több mint 1500 bálnát gyilkolnak le. Ezek a kiskapuk egyrészt megengedik, hogy „fenntartással élve” a vezetési döntések kapcsán (Norvégia és Izland), valamint „tudományos, kutatási célzattal” (Japán) vadászhassanak.

Az IWC a bálnák kritikus jelentőségű táplálkozási területein, az Antarktisz közeli vizekben is különleges védelmet tart fenn. Itt, a déli tengereken az IWC 1994-ben létrehozott egy 50 millió négyzetkilométer nagyságú bálnarezervátumot. Ez a különleges védelmi státusz is a terület fontosságát bizonyítja, hisz a déli félteke legtöbb bálnapopulációjának ez az elsődleges táplálkozási területe.

Ráadásul a tervezet egy olyan folyamatot is elindíthat, amely végül kvóták felállításához vezet majd. A kvótarendszer hátterét eddig még nem vizsgálták meg kellő tudományos alapossággal. „Jelenleg nem könnyű biztosan megállapítani, hogy mi tekinthető előrelépésnek: a tudományos tényeken alapuló, vagy a politikai megfontolásból kialakított kvótarendszer” – mondta el Elliott.

A kompromisszum pozitív aspektusai a következők: megnövelt erőfeszítések a csökkent létszámú bálnapopulációk védelmére; valódi lépések a bálnákat érő kritikus veszélyeztető tényezők elhárítására (mellékfogás, klímaváltozás), valamint erőteljesebb irányítás és betartatás. Ám az olyan kompromisszum, mely utat enged a bálnavadászatnak a déli tengereken, a WWF szerint teljességgel elfogadhatatlan.

Az új tervezetről tavasszal dönt majd az IWC tagállamaiból kialakított csoport, és az ott meghozott döntést a tervek szerint az idei júniusi konferencián el is fogadják majd.

Balogh Alexandra
WWF Magyarország

Kapcsolódó cikk:
Hajókarambol a bálnákért – videó